| Yotengrit avagy a nyirkai jóslat |
| 2007. July 15. Sunday 16:50 | |
|
Máté Imre: Yotengrit
A Yotengrit Egyház főbácsájának 4.sz internetnyilatkozata
A NYIRKAI JÓSLAT terjesztőinek, kommentátorainak Sajnálattal észleltük, hogy a NYIRKAI JÓSLAT ami a Yotengrit 2.című könyv része, forrás megjelölés nélkül, nem elkülönített kommentátorokkal, a szerzői jogokat semmibe véve forog közkézen. Emögött anyagi haszonszerzés szándéka, vagy szélsőséges politikai célok, esetleg a Yotengrit mozgalom lejáratásának szándékai feltételezhető. Tájékoztatjuk e fórumokat hogy a továbbiakban akár jogi eszközökkel és anyagi kártérítés igényével is fellépünk! A Nyirkai Jóslat jogdíjával kapcsolatos kérdéseket elintézhetik az alábbi e-mai címen: Máté Imre MOTTÓ: HUN IMÁDSÁG MI ATYÁNK ISTENÜNK BENNÜNK VAN ORSZÁGOD. ELŐTTÜNK SZENT NEVED, S TÖRVÉNY AKARATOD. MINDENNAPUNK GONDJÁT, MAGADON VISELED. BÜNEINKET MINT MÁSNAK, NEKÜNK ELENGEDED. TE KEZED VEZET KISÉRTÉSEKEN ÁT, S LEFEJTED RÓLUNK A GONOSZ JÁRMÁT. TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZES HATALMA,ÜDVE, MINDÖRÖKTÖL KEZDVE, LEGYEN MINDÖRÖKRE. Kr. u. 410-460 között keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva. Kijevi Nemzeti Múzeumban található. Egy jóslat, olvasd el, érdekes! Máté Imre: Yotengrit c. könyvének 2. részében lévő jóslat. Az idézett rész a "Nyirkai jóslat", ami 1947-48-ban "érkezett meg" a táltosokhoz. Ebben Magyarország akkori siralmas és kilátástalan állapota felől érdeklődtek, hogy mindez meddig tart. A felelet megdöbbentően jól írja le a régebbi, a mai és valószínűleg az elkövetkezendő részeket. A "még ennnyi és annyi" arra vonatkozik, hogy ennyi év múlva mi várható. Ami már megtőrtént az a jobboldali megjegyzésekben olvasható. Ezt a jóslatot azzal a céllal tettem fel ide, hogy látható a jövő, de annak a megélési síkjai rajtunk múlnak. Megfeleő spirituális tudás, szeretet, és tolerancia, az égi segítők imák általi segítségülhívása segíthet a legoptimálisabb irányba fordítani az elkerülhetetlen tanulási folyamatot, amit a Magyarság - mint lélekcsalád -szellemi útjául már ezredévekkel ezelőtt meghatározott. Isten Minket Úgy Segéljen! Máté Imre : A NYIRKAI JÓSLAT" Hét táltos találkozott a nyirkai Hanyban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó ha ennyien vannak a "Nagy hívás"-hoz. Mert nagy SZELLEM-et szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpeg alakul a jövendő. "Nagy hívás" akkor köll, ha az ÉG nem nyilatkozik magától. A táltos asszonyok egyike "utaztatható" volt. Fölmenének tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ Istenapánknak. A "látó-halló" táltos asszony nekivetkőzött.A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt, és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzet, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt. A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett SZELLEM-nek, hogy az az ő nyelvén szólalhasson. LÁPKUMÁNJA táltos SZELLEMÉT idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először felszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy baj érje. Először csak hebegett, aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét:
MÉG ÖT-HÉT! A medvebocsot lépre csalják és elverik rajta a port.
MÉG NYOLC-KILENC! A Duna két partján vérben úszik a hulló lomb és ösvények tapostatnak a hanyatló Nap palástján. Nevet kiáltanak. A nevén szólított Öreg tétovázik, de vállalja sorsát. Ifjak ragadnak fegyvert, nők és férfiak egyaránt. Közel a győzelem. Ekkor megelevenednek az árnyékok. Az igazi harcosnak kedvét szegik. Az ügyet Nyugattól-keletig elárulják. Szerencsés, ki időben kereket oldhat. Nagy az érvágás! A Négy Folyó Városának Igaz Emberét kiejtik az ablakon. A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, és a Vasmacskák Városának fattyát teszik meg helytartónak. Ő megöleti a Tétovázó Öreget. Az ifjúságon bosszút áll. Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet. Jutalmazzák az elvtelenséget, mindent pénzben mérnek. A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon. A gyerek nyűg.
MÉG HÚSZ-HUSZONEGY! A kétfarkú oroszlán elbődül, de ugrani nem mer. A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. A víg mosoly torz vigyorra változik. Itthon a földművelést már megtörték. Még nevén a föld, de cseléd sajátjában. Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs.
MÉG NEGYVEN ÉS NÉHÁNY! A Nagykövet cselt vet,összeesküvést sző. Korábbi ellenfelek összefognak. Rést vágnak a kerítésen. Meglazítják a medvebocs láncát, a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is. Nem hálásak. A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. Harsona jelzi a szabadság kezdetét. A szürke marhát napos legelőre engedik. A csorda megszédül a szabadságtól. A barmok egymást öklelik. A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit. A Jóindulatú Beteg kerül élre. Mások intézkednek. A földművestől elveszik örökét, és dobra verik. A senkiháziak vérszemet kapnak. Bitangok tékozolják a fényt. Gyülekeznek a dögmadarak. A Nagy Tengert átröpüli a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly. Megérkezik a Kánya is - osztozkodni. Megint terelgetik a népet. Hiteket erőltetnek. Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók. BOLDOGASSZONYUNKAT elfelejtik, buta lúddá tekerítik. Jaj pedig, ha ISTENÜNK ASSZONY-FELE elfordul tőlünk, vagy mi őtőle!
A régi Nagy Csata Városában EZEK papjai dűlőre jutnak, és új lovat nyergelnek. Összeesküdnek Isten Képmása ellen a Könyörtelenség Hatalmasaival. A galambnak álcázott karvaly és a kánya, Égigérő fára segítik a Kiskanászt. Szívében király, álmaiban császár. Szépen szól, rondán cselekszik. Zsákja feneketlen. Letaszítják - újra mászik! A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak!
MÉG ÖTVENÖT-HATVAN! Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll. Az ő ingével-gatyájával tömik a rést. Messze jutottak a parttól, már nem tud kiszállni. A döglött sárkány kutyáit a Koronázatlan Cár veszi pórázra. A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre. Saját táborából ütnek pártot ellene, mert a Koronázatlan Cár úgy akarja. Paprikajancsiból csinál vezért. A nemzet tűri - nem látja meg rajta a rángató madzagokat. A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet. Nyegle és buta. A Kiskanász malmára hajtja a vizet. Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. Nemes lovag-ősök fehér liliomán tipródik a nemzet. A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos. A különb nem viszi sokra, mert irigylik. Ki-ki rántja lefelé a másikat - az országot együtt. Lenézett népek mögött kullog a magyar! A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld!
MÉG HATVAN-HETVEN! A rátarti úr napszámért kunyerál. Már mindent elkótyavetyéltek. Csak alantas szolgálatok maradtak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ. Bevezetik a hét tevét, hogy az innen köpködhessen lángot- a bikát nyergelő asszonyra. Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is. A Kost Áldozó két fia tovább marakodik. a tevék magyar hajcsárai manó bőrét húzzák Krisztus képére, hogy megtévesszék a népet, és aranyra válthassák a félhold csillogását. Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. kettészakad a nemzet, lángra lobban az Ország. A lángot vér oltja. Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul. A szomszédok megmozdulnak, de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is. A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t. az irigy örül más szerencséjének, a rátarti nem rázza a rongyot , a közönyös siet segíteni. Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja a zenélő sivatagok tigrisét, és böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár. Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé, YOTENGRIT, az ŐS-TENGEREK ISTENE nevében.
A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE győzedelmeskedik.
A táltosok közös gondolattal kérdezték : Így van ez megírva- nem lehet-e másképp? A SZELLEM erre ezt felelé: Minden jövendölés ókumlálás , a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható- ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívlelitek az ősök intelmeit. A táltosok megköszönték Lápkumánja táltos szellemének a jövendölést meg útbaigazítást. Ő távozott, a táltos asszony szelleme pedig visszatért testébe. inni kért. Sokat ivott, és mély álomba került azon nyomban. A többiek betakarták és strázsálták hajnal hasadtáig. Akkor lemosták róla a maszlagot. A férfi táltosok térdet, fejet hajtottak előtte, asszony táltos-társa pedig fejére tette kezét és rámondta az igaz nő-barátok áldását : BOLDOGASSZONY oltalmazzon fehérben, zöldben, feketében! Ezek után ki-ki hazaméne és tette a dolgát. " A NYIRKAI JÓSLAT HIVATALOS BLOGJA:
UTÓHANGOK A NYIRKAI JÓSLATHOZ A mai napig általában világos minden. Ami megtörtént az könnyebben megfejthető, mint az ami nem történt meg, csak sejtetve van, képletes szövegbe csomagolva. Azt már értjük, mit jelent, hogy a "nemzet talpa alatt röpülő szönyeggé válik a föld". Értjük mert régóta zajlik az ország kiárusítása és már tényleg ott tartunk, hogy lábunk alól elkótyavetyélik a földet, tartalmával együtt. A jövőt illetően legtöbben a hét tevét nem értik és a zenélő sivatagot. A tevék az arabok felé sejtetnek, a zenélő sivatag pedig a Taklamakán. Megkövült fák ágai zenélnek a homok mélyén, ha erős szél mozgatja a buckát. A " zenélő sivatag tigrise " azt sejteti, hogy számíthatunk problémáink megoldásában keleti rokonainkra. A jóslat noha sok rosszat vetít be, kedvező jövőt ígér, ha sok vér árán is. A Magyarság összefog és "...új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé, YOTENGRIT, az ŐS-TENGER-ISTEN nevében. A jó szomszédság törvénye győzedelmeskedik!" Köznapibban fogalmazva a : YOTENGRIT vallás jegyében megújhodás történik nem csak Magyarországon, hanem "az öt égtáj" felé a határainkon túl is. Ez a jóslat fedi Nostradamus jóslatát, mely szerint: "A tenger nevét viselő vallás győzedelmeskedik" (N. X./ 96.) Máté Imre
Innentől olvasható a régebbi kiegészített változat, ami az én kiegészítésem szubjektív érzéseim alapján történt. A kiegészítéseknek, és a kapcsolt hivatkozásoknak semmi közük az eredeti jóslathoz! gyury
A következő szövegrészletben tehát hét rábaközi táltos, bácsa, tudó ember megidézte a 40-es évek végén Lápkumánja táltos szellemét, hogy miképpen alakul a jövő. ”Hét táltos találkozott a nyirkai Hany-ban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó, ha ennyien vannak a ‘Nagy hivás’-hoz. Mert nagy SZELLEM-et szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpeg alakul a jövendő. ‘Nagy hívás’ akkor köll, ha az ÉG nem nyilatkozik magától.A táltos asszonyok egyike ’utaztatható’ volt (el lehetett küldeni testéből szellemét, károsodás veszélye nélkül). Fölmenének tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ Istenapánk-nak. A ’látó-halló’ táltos asszony nekivetkőzött. A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyakat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzett, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt. A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett SZELLEM-nek, hogy az ő nyelvével szólalhasson. Lápkumánja táltos SZELLEMÉ-t idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először fölszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy baj érje. Először csak hebegett, (Ú.n. ’szókábulat’-ról van szó /összefüggéstelen szavak szajkózása elődézhet a kábítószerekéhez hasonló hatást, ’transz’ állapotot, egészségkárosodás vagy függőségbe kerülés nélkül is/. A Rábaköz táltosai ezt a hatást néha borókafüsttel kombinálva érték el. A kenderfüstöt viszont nem révületbe ejtéshez használták, hanem idegnyugtatónak.) aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét:
Még öt-hét! 1953-55
A medvebocsot lépre csalják 1953. Kelet-német lázadás K-Berlinben
Hogy megtévesszék a népet,
A könyv írója Máté Imre ezt a következővel egészítette ki:
„Hol és mikor történt ez? A hely leírása pontos. A Rókadombon, a Hanságban tényleg volt egy ó-kút. Tégláit a szocializmus éveiben elhordták és beomlott. Az ’égés’ említése arra enged következtetni, hogy 1946 után zajlott ez az esemény. Akkor égett ki a Rókadomb mögött a tőzegréteg. A jóslat első eseménye föltehetőleg a berlini fölkelés (1953. június 16-19 között, három hónappal Sztálin halála után). Ezt a jóslat öt-hét év múltával vélte esedékesnek. Ha visszaszámolunk, 1947 vagy 1948 nyara jöhet számításba. Ekkor már bizonyos volt az is, hogy az orosz igát beláthatatlan ideig nyögni fogja a nemzet. Ezért akarták táltosaink tudni, hogy ’középtávon’ mi vár ránk. A jóslat képletes, de nem érthetetlen. Ami már megtörtént azóta, azt könnyebb kibogozni, mint azt, ami még ezután történik. Ki-ki értelmezze belátása szerint!”
_____________________________________________________
Végezetül egy fohász a 3. könyvből: ![]()
Béndes József fohásza
Tiszta búzát, tiszta bort az embernek tisztasort, urak nilkül papok nélkül, gyilkos proletárok nélkül, idegen elnyomók nélkül! Sajnáld meg a magyar népet, csöppents belé büszkeséget! UKKÓ anyánk, Boldogasszony, s balsors minket ne hervasszon, oltalmazd elsilányult nemzeted! |
|
| Utolsó frissités ( 2009. March 02. Monday 12:21 ) |