|
Mottó: Minden előző életben megszerzett érzés lenyomata alakítja jelen életünk személyiségét. Samael
Már régen foglalkoztatott az alábbi téma összefüggéseinek a vizsgálata, hogy bizonyos ciklusossággal bizonyos történelmi korok 1-1 Arkangyal tevékenységéhez köthetőek. „Minden Arkangyal 354 évig van uralmon, amikor a hatása domináns lesz a többi Arkangyalhoz képest.” (Tanítás az angyalokról) | Michael Oriphiel Anael Zachariel Raffael Samael Gabriel Michael | Nap Arkangyal Szaturnusz Arkartgyal Vénusz Arkangyal Jupiter Arkangyal Merkúr Arkangyal Mars Arkangyal Hold Arkangyal Nap Arché | Kr. e. 600-tól Kr. e. 246-tól Kr. u. 108-tól Kr. u. 462-től Kr. u. 816-tól Kr. u. 1171-től Kr. u. 1525-től Kr. u. 1879-től | A táblázatból látható, hogy Samael Arkangyal 1171-1525-ig „uralkodott” amiről a „sötét középkor” volt ismeretes, és utánna jött a „felvilágosodás” Gábriel Arkangyal időszaka.
Személyes sorsomból kaptam a segítséget az összefüggések megértéséhez,az elmúlt hetek során jelenlévő egészségügyi problémáim, valójában egy intenzív tisztulási folyamat kapcsán. A tüdőm és a homloküregem, valójában a szívcsakrám és a harmadikszem csakrám tisztult nagyon intenzív váladékképződés formályában. Tudtam, hogy semmi komoly probléma nincs, de kíváncsi voltam mi is ami ennyire „nyomja még a szívemet”. Kedvesemtől Hanieltől ezenkívül kaptam néhány támpontot, hogy milyen irányba is kellene elindulni az okok gyökereinek keresésében. Ezután végeztem néhány önregressziót, amit most szeretnék veled megosztani Kedves Olvasóm. Az első érzések a lovagkorba vittek vissza, de nem tudtam, hogy melyik rend tagja lehettem, majd letisztultak a képek, érzések, és biztosan éreztem, hogy a Templomosokhoz tartoztam, és magasabb beosztást értem el idősebb koromra. Volt egy mágikus hatású medál a nyakamban, ami megvédett minden sérüléstől. Ezek voltak az első képek amik arról az életemből előjöttek. Következő alkalommal kicsit mélyebbre mentem ebbe az életembe és úgy éreztem, hogy összefüggéseket meg kell osztanom veled Kedves Olvasóm. 
Az 1100-as évek első felében születtem szegény föld és szőlőműves család sokadik gyermekeként a napsütötte Dél-Franciaország egyik grófságában. Jó fejű voltam, és a helyi Ciszterci rendház apátja hamar felfigyelt a képességeimre, és szüleimet rávette, hogy adjanak be a szerzetbe. képességeim révén gyorsan meghatározó személyiség lettem a környezetemben, és az akkori Katarok elleni küzdelemben „kimagasló” eredményeket értem el. Mikor a Király VIII. Oroszlános Lajos hadat toborzott a Szent földre a keresztes hadjárathoz, én is jelentkeztem, és mint írástudó pap, és egyben katona is, egyből kapitányi rangot kaptam. Felajánlották hogy lépjek be a TEMPLOMOS LOVAG RENDBE. Néhány év leforgása alatt itt is magas tisztséget értem el, és egy nagy létszámú csapattal elindítottak a Szentföldre és utam során érintettem Magyar királyságot is. Mint életerős fiatalember csapatommal eljutottam a Magyar Király IV. Béla udvarába, ahol nagy tisztelettel fogadtak mint a Pápa, és a Francia Királyság követe, és a Templomos Lovagrend egyik Nagymestere. Mivel a Magyar udvar akkor erős német-szász befolyás alatt állt, így a Király kérésére csak egy kisebb 50-100 fős csapatot a kísérőkkel, hagytam ott a közelgő tatárveszély okán. A Muhi csatánál mind egy szálig elpusztultak a Német Lovagokkal együtt. Mi tovább mentünk a Szentföldre, és egészen eljutottam Jeruzsálemig. Ott vár a Templomosok Nagymestere, és közölte velem, hogy halála után úgy döntött a nagytanács, hogy én veszem át a „Nagymester”-i rangot, az ezzel járó titkos tudásokkal, és hatalommal együtt. Több évtizedet töltöttem Jeruzsálemben, megerősítettem a rend addig sem kevés világi és egyházi hatalmát, amit sokan nem néztek jó szemmel. Nagyon sok pénz, kincs, és ami a legfontosabb, az egyházi tanítással nem mindig összeegyeztethető „okult tudás” birtokába jutottam, amit a Rend hatalmi pozícióinak erősítésére, és gazdagodására használtam fel. Egy olyan medál került a birtokomba, melynek mágikus hatása abban a korban „hirhedt” volt, és megvédte a viselőjét minden sebesüléstől, és támadástól. Ez a medál egy aranyláncon függött a nyakamban, és azon a ponton volt a medál, ahol most folyamatos nyomást érzek a szívcsakrámban, és szakad fel a váladék a tüdőmből. A medálnak az volt a „mellékhatása” hogy teljesen érzelemmentessé tette viselőjét, egyfajta lezáró pecsétként működött, és a viselője képtelen volt a szeretetre, az együttérzésre.
Ahogy felismertem ezeket az összefüggéseket, megdöbbentő tisztulási roham vett rajtam erőt, és úgy érzem, hogy ez a régi életem terhe most kezd feloldódni. Mint NAGYMESTER, kinek hatalma volt az emberek „lelke” felett, legyen azok az „ellensége” vagy „bajtársa”, teljesen mindegy volt, hogyha a kitűzött cél megvalósítását akadályozta "eltöröltem" a föld felszínéről. Ez abban a korban valahol természetes volt a mindennapos gyilkosság a félelem generálása, a hatalommal való visszaélés, nem volt feltűnő, de mint a „sötétség képviselője”, valószínű, ezt a feladatot túlteljesíthettem. Hosszú életem volt, de az utolsó leheletemig harcoltam ellenségeimmel, a „KERESZTÉNYSÉG” ellenségeivel. Életem is csatában vesztettem el, annak ellenére, hogy viseltem a mágikus medált, egy dárda hatolt át páncélomon néhány cm-re a medál mellet pont a szívembe, és azonnal el is hagytam a testem. A csata után testemet a többi halott templomos katonatársammal máglyán elégették. Halálom hírére, azonnal felavatták utódom, aki már birtokában volt mindannak a tudásnak, ami a Nagymesteri tisztség betöltéséhez volt szükséges, és Ő viselte tovább a mágikus medált. Amiért ezt az életem most megismerhetted, teljesen összevág azzal a szándékommal, hogy mindenkit, aki ezt a cikket olvassa MERJEN EMLÉKEZNI, mert a múlt ismeretében, a jövőbe is könnyebb lesz belépni. Múltunk „tiszta” ismerete nélkül nem tudhatjuk, IGAZÁN mi is lakozik bennünk, milyen erők azok amik előre tudnak lendíteni, avagy visszahúzni. Ez a „Templomos” életem választ adott azokra a kérdésekre amik már korábban foglalkoztattak.
Mik is voltak ezek? Az albingensek. IV. Béla és kora, és a MUHI csata. A Keresztes hadjáratok, a lovagkor. A tatárjárás A különös vonzódás a Francia kultúrához, a többi európai kultúrákhoz viszonyítva, és még számos hasonló kérdés. Miért van a Katolikus, vagy inkább a dogmatikus történelmi keresztény egyházakkal folyamatos ellenérzésem, amióta az eszem tudom.
Az, hogy az Igaz mese Luciferről c. sorozatban olvashatod ezt a cikket, az az oka, Samael inkarnációi, hasonló módon befolyásolták a történelmet, azt, hogy az egyházi hatalom, és a személyes sorsok mennyire egybe fonódtak, az, hogy a spirituális fejlődésünk mennyire tükre az aktuális történelmi korszaknak. Az, hogy közeledünk a 2012 felé, egyre fontosabb ezeknek az életeknek a terheit letenni, energetikai blokkjait kioldani. Nagyon fontosnak tartom, hogy azt a DOGMÁRA alapozott, sehol sem létező spirituális szabályrendszereket felismerjük, és visszaemlékezzünk VALÓS történelmi gyökereinkre, ahonnan táplálkozzunk. Visszaemlékezzünk pl. arra, hogy MUHI a Magyarság egyik fontos fordulópontja volt, és mivel nem ismerte fel küldetését, és azt, hogy a Római Katolicizmus teljesen elvágta azokat az ŐSI GYÖKEREKET, amiből a MAGYARSÁG a jövőben táplálkozni tud, kapott egy lehetőséget, hogy ismét visszatérjen gyökereihez. Amíg a "HIT"-nek árfolyama van, addig a spirituális fejlődés úgy egyéni, mint közösségi, mint nemzetszinten MEGREKED. Lucifer a maga idejében tette a dolgát, amit most felismerhetünk, és ezáltal elvégezte amiért a Teremtő ideküldte a Földre. Már kezdjük látni a FÉNYT, és a SÖTÉTSÉG közötti minőségi különbséget.
Most kicsit más oldalról is szeretném megvilágítani Lucifer&Samael tevékenységét.
Az albingensek, vagy KATAROK „Az albigens egy eretnekmozgalom Dél-Franciaországban, amely főként a 12-13. század fordulóján, a 13. század elején örvendett nagy népszerűségnek, többnyire a nép körében, ám rengeteg hívő nemes volt, s még több szimpatizáns.”
Bővebben itt olvashatsz róla:>>>>
IV.Béla és kora, és a MUHI csata. - Bővebben>>>> 
MUHI csata. - Bővebben>>>> És még egy kis adalék az ARVISÚRÁBÓL:>>>> ARVISÚRA >>>> A Keresztes hadjáratok, a lovagkor. - Bővebben>>>> És végezetül - Miért van a Katolikus, vagy inkább a DOGMATIKUS keresztény történelmi egyházakkal folyamatos ellenérzésem, amióta az eszem tudom?
Most erre is megkaptam a választ. A DOGMA a vallás hitrendszerének szabályrendszere LUCIFER&SAMAEL ajándéka. Eltávolít a Teremtőtől, akadályozza a tiszta energia áramlását SZÍVÜNK és a TEREMTŐ között. A dimenzió váltás közeledtével ez vált a legfontosabbá, hogy megtisztítsuk szívünket ezektől az előző életbeli „lerakódásoktól” attól, hogy felismerjük, hogy minden „titkos” szigorú szabályrendszerre alapozott MINTA csak akadálya felemelkedésünknek.
Egy majdnem 1000 éves történelmi kép elevenedett meg most előtted Kedves Olvasóm, és láthatod, mintái még mindig milyen mélységben hatnak. Ezekre a mintákra épült fel az egész „nyugati civilizáció”, ami elvitt az egó egy olyan szintjére, ahonnan lenézve már csak a szédülés érzése jelenik meg. „Véletlenül” a napokban kaptam egy levelet egy régi pedagógus ismerősömtől, aki osztálykiránduláson volt abban a börtönben ahol én több mint 10 évet dolgoztam, és megkérdezte, hogyan tudtam ott ennyi időt eltölteni? Íme a válaszom: Így! :o)))) Bennem voltak és életre keltek azok az „elvadult” régi minták, akik a feladat elvégzéséhez szükségesek voltak, tudatalattimból felszínre kerültek azok a tudások, amire ott és akkor szükségem volt. Másik amire szeretném felhívni a figyelmed kedves olvasó, hogy amit ma Szabad Kőművességnek hívunk, annak a gyökereinek egy része a Templomosokra eredeztethetőek vissza. A módszerek, a szervezeti felépítés, az álságos célok, de a Rózsakeresztesek is ebbe a kategóriába esnek.
Röviden ennyi lenne közel 900 évvel ezelőtti életem története, és annak ez életi összefüggései a magam és a történelemre való hatásáról.
gyury/Samael Másik előzőéleti és jelenlegi életem összevető írásaim: Egy lélek - két élet I. rész Egy lélek - két élet 2. rész Az alábbi verset is ma reggel kaptam, és úgy éreztem meg kel veled osztanom: Vándor Vándor roskad le az útszél kövére. Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne! De nem megy tovább! Hogyan érje el,ha olyan nehéz terheket cipel? Amikor indult, erős volt és boldog. Azóta annyi minden összeomlott. Szívében ott a kérdés szüntelen: Mért lett ilyen az út, én Istenem?! Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye, és leperdül az útszéli göröngyre Aztán elcsendesedik. Lehet-e ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke? Magasba emeli tekintetét. Ott majd megérti, amit itt nem ért. Fogja botját, és indul vánszorogva. Mintha a domboldalon kunyhó volna! Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik. Elég volt már a vándorlásból estig. Soká eltöpreng még a bajon, hiányon, míg végre lassan elnyomja az álom. S magát álmában is vándornak látja, útban a távol mennyei hazába. A mennyei város ragyog feléje. Oda igyekszik, siet, hogy elérje. Kezében vándorbot, vállán keresztje. Vállára azt maga Isten helyezte. Siet örömmel. Föl! Előre! Föl! A messzi cél, mint csillag, tündököl. Hőség tikkasztja. Keresztje teher. Útközben néha pihennie kell. Kedves ház kínál pihenést neki. Súlyos keresztjét ott leteheti. S ahogy továbbindulna, mit vesz észre? Tekintete ráesik egy fűrészre. "Olyan súlyos keresztet cipelek. Jobb, ha belőle lefűrészelek"- mondja magában. "De jó, hogy megtettem! Sokkal könnyebb!" - sóhajt elégedetten. Siet tovább. Mindjárt elfogy az út, s eléri a ragyogó gyöngykaput. Ó, már csak egy patak választja el! Jön-megy a partján, hídra mégse lel. De hirtelen eszébe jut keresztje: A túlsó partra az most híd lehetne. Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja: hiányzik a lefűrészelt darabja. "Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten. "Most a cél közelében kell elvesznem, mert keresztemet nehéznek találtam!" S ott áll a parton keserű önvádban. Azután új vándort lát közeledni, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi, mint hídon, boldogan indulhat rajta, hogy átjusson békén a túlsó partra. "Rálépek én is!" Reménykedni kezd: az ismeretlen, idegen kereszt hátha átsegíti. Rálép, de reccsen lába alatt. "Jaj, Istenem, elvesztem! Uram, segíts!" Így sikolt, és felébred. Még a földön van. Előtte az élet. Csak álom volt a kín, a döbbenet. "Megváltó Uram, köszönöm Neked! Keresztemet Te adtad, ó, ne engedd, hogy egy darabot is lefűrészeljek! Amilyennek adtad, olyan legyen! Te vezetsz át a szenvedéseken. A Te kereszted szerzett üdvösséget, de mivel az enyémet is kimérted, Te adj erőt és kegyelmet nekem, hordozni mindhalálig csendesen!"Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem bírom már! - sóhajtod csüggedezve. De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted, hogy a keresztre miért volt szükséged. (ismeretlen szerző) Csak kommunikációról szóló cikkek a CSALÁDI NETEN Szerzőjogi közlemény: A cikk szabadon másolható és megosztható. Azonban, kérlek jelöld meg a forrást: www.asztralutazas.hu, vagy tedd közzé ezt a szöveget is. A szöveget ne vágd, ne csonkítsd. Így van feltöltve. Ha használod, tedd azt teljes terjedelmében. (a képek elhagyhatóak) Minden földi jog fenntartva a törzskönyvezett nevemnek: Papp-Szalay György
gyury – Ark Samael \n \n
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. ________________________________________________________________________________________________
Kedves Olvasó! Ha szeretnéd támogatni munkánkat, adományodat, anyagi hozzájárulásodat, az alábbi bankszámla számra utalhatod és cserébe egy a cikkben is láthatóhoz hasonló 105 × 105 mm-es általam rajzoltmandalát küldök postafordultával ajándékba, ha megadodod postacímed.
|
