A TŰZ és VÍZ egyensúlya az élet lényege.

Samael

(végleges formába öntődött: a Lélek Tüzének ünnepén)

Csodálatos dolog a víz. Nemcsak mint életünk forrása, bölcsője, fenntartója érdemel figyelmet, hanem a tudomány megállapításai szerint is különleges. Ez a Yotengrit táltosainak sejtéseit igazolja, amelyek egyik tétele az, hogy a víznek isteni és női jellege van. A víz azzal is mutatja női princípiumhoz tartozását, hogy viselkedése ellentmond minden logikának, teljességgel szabálytalan, mondhatni „szeszélyes”.

És nem csak Lélekkel teljes, hanem információval is. Már kristályformáló képessége is ezt mutatja, hiszen megfelelő információ nélkül hogyan tudna egy teljesen egyedi kristály szerkezetű hópehely, megolvasztva majd újra megfagyasztva, ugyanolyan mintát képezni mint korábban? Pedig erre tudományosan igazoltan képes.

A homeopátiából is tudjuk, hogy a víz képes információt tárolni. Egy japán tudós, M. Emoto azonban új módszerrel vizsgálta a víz információ tároló képességét. Eljárásának segítségével az anyagi és nem anyagi jelenségek vízre gyakorolt hatása megjeleníthető. Az elektronmikroszkóppal készített, lenyűgöző fotók képszerűen, mindenki számára egyértelműen mutatják, hogy a vízre szavakkal, gondolatokkal, érzelmekkel is hatást lehet gyakorolni, aminek következtében megváltozik a szerkezete. Az emberi szervezet és a Föld 60 %-ban vízből áll…

Ha gondolatok és szavak ilyen szembetűnő hatást idéznek elő, akkor ez a fizikai kísérletsorozat alapjában kérdőjelezi meg az anyag elsődlegességét, és az Ember fokozott felelősségére int, ősi hitünk tanításaival összhangban! (Felhasznált forrás: Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége, Édesvíz Kiadó, 2005.)

A Yotengrit szerint elsődleges női princípium a mostani időszakban háttérbe szorult.

A nők, a Természet, a Víz tisztelete viszont a Yotengrit vallás alaptétele. Ennek fontosságára több helyen fölhívják a táltosok a figyelmet.

Többek között azért fontos ez, mert az elnyomott, fölbolygatott női energia kétpólusúvá válva pusztító lesz - népdalaink is megörökítették ezt, különösen a vízparton élők dalai. Ilyenek a Rába menti közösségek hagyományvilágában is találhatók, de én most inkább, Tiszához kötődő ember lévén, egy tiszai népdalból idézek. Egy olyan balladából, amely Bugár Imre egykori betyár emlékét őrzi, - és az elnyomott női energiák kétfajta diszharmonikus és romboló hatását is megörökíti: az árvizet és az aszályt. Így kezdődik: „Kiöntött a Tisza, nem akar higanni./ Még az éjjel a Bugár Imre á’tal akar menni”. A vége pedig: „Kiapadt a Tisza,/ csak a sara maradt,/ régen e’múlt a Bugár Imre,/ csak a híre maradt”. A hírt, az információt meg mi más őrizhetné, mint a víz elem. Tudták ezt a régiek, ezért is jelenítik meg keretként a balladában szeretett folyónkat. Nem mellesleg pedig azt is megtudhatjuk közben, miért vállalta a betyár az életveszélyt: „Á’tal akar menni,/ lovat akar lopni,/ verpeléti ződvásáron/ el akarja adni.// Pízt akar szerezni, gyűrűt akar venni./ Van néki egy szép kedvese/ ’oszt el akarja venni”. Na, ez a férfinépben rögtön együttérzést, bennünk nőkben pedig mély rokonszenvet kelt, tehát ugyancsak a víz-princípiumhoz tartozó érzelmeket érint.

A női elv elsődlegességét nemcsak e ballada tükrözi, hanem a Yotengrit hagyományrendszere is vallja, és a Teremtéstörténettől kezdve végig következetesen képviseli ezt az álláspontot az alapjában patriarchális világban.

Láthatjuk tehát, hogy a „Keresd a nőt!” felismeréshez nem kizárólag a franciák jutottak el…

Szép példája ez a ballada annak is, hogyan jelenik meg az ősi tudás népköltészetünkben, miszerint a tüzet víz, a vizet tűz mozgatja, a kettő egyensúlya harmóniához, az egyensúly hiánya tragédiához vezet.

A fölborult egyensúly megjelenésének példájáért egyébként nem kell messzire mennünk. Itt van például a közelmúltban pusztító árvíz – éppen a tűz princípium évköri uralmának kezdetén… És emlékszem egy „nőinek” szánt összejövetelre, ahol föltették a megosztónak szánt kérdést: „Tűz vagy víz?” Vezetett meditáció következett ezután, melyben nekem egy szalamandra jelent meg, aki a legenda szerint otthon van a tűz és víz elemben egyaránt. Tudtam a válasz jelentését: nem vagy-vagy, hanem is-is! Víz és tűz, együtt, átlelkesítve! Hiszen a Víz az Őselemek egyike is, ahogy az lediktáltatott a Teremtés (Áldozás) c. versben: „Tűz a Vízbe,/ sisteregve/ - így a nagy szent Akarat -/ párája az Égbe szálljon,/ a hamuja Föld marad”

Erről, a kívánatos egyensúly szertartás keretén belül történő megteremtéséről és fenntartásáról írt Máté Imre bácsa Ispilángi forgás címmel. Az ispilángi szertartás lényegének szívbéli megértése fontos lehet az árvíz és aszály jellegű katasztrófák elkerülésének szempontjából is. Segítenek ebben a Természet élő képei: Víz és Tűz harmonikus együtt-teremtésének eredménye pl. a vihar után megjelenő, égi-földi béke ígéretét hordozó szivárvány, és a tiszta kék égen úszó bárányfelhők.

Víz és tűz elem egyensúlyának helyreállítása harmóniát és boldogságot eredményez a magánéletben is. Ehhez egyfajta érzelmi intelligencia szükséges, amit pl. a Yotengrit által is megőrzött alapfilozófia eredményezhet, és nagyon mélyen gyökerezik népünk lelkében. Ezt egy Ipoly-menti népdalban is föllelhetjük, amit én Pál István bácsitól, a most 91 éves „utolsó magyar dudástól” hallottam (Isten éltesse sokáig!). A dal, legénykorának kedves dala egy konfliktushelyzettel kezdődik, miszerint egy férje által sokszor, hosszabb ideig magára hagyott fiatalasszonyt megkörnyékez egy délceg katona. És még biztatást is kap a nőtől: „Ne kacsingass magyar baka/ az én ablakomba,/ inkább feküdj, inkább feküdj/ velem az ágyamba!/ Úgysincs itthon az én uram/ szegény halászlegény,/ éjjel-nappal a vízen jár/ halat keres szegény.” De persze a végén aztán kiderül minden. És most jön a lényeg: ahogy ez a tanulatlan szegény ember, szívében mérhetetlen kinccsel, reagál: „Befagyott az Ipoly vize,/ nem lehet halászni./ Most már kedves kisangyalom/ rád fogok vigyázni!” El is nyeri a jutalmát, helyreáll a családi béke: „Megolvadt az Ipoly vize/ lehet már halászni./ Mostmár kedves kisangyalom,/ velem fogsz halászni!/ Együtt fogjuk ki az aranyhalat/ a selyemhálóval./ (de) Ablakodon a piros függöny félre ne legyen húzva!” Azt is láthatjuk, hogy bár a víz elem is nagy szerepet kap ebben a dalban, itt mégis a férfié, a tűz princípiumé a vezető szerep, de ezzel bölcsen él, és nem visszaél. Ez a fajta érzelmi intelligencia, megbocsátó szeretet és határozottság együtt, ez az amit TUDOTT ez az egyszerű, iskolázatlan halász. Honnan tudta? Ősöktől örökölt tanításokon keresztül. Ez a fajta öröklött szívbéli tudás, amit pl. a Yotengrit AJA fejezete is megőrzött, ma is kapcsolatokat, családokat menthet, és fontos lenne ráhagyományozni a következő nemzedékre. Különösen a fiúnak kellene, hogy erre példát lássanak, hogy férfiak lehessenek, mint a dalbeli halászlegény: határozottsággal durvaság nélkül, öntudattal elnyomás nélkül, érzelmes szerelemmel, érzéketlenség és érzelgősség nélkül – hogy mi boldog nők lehessünk mellettük.

Végül:

Van abban valami szép és jelképes, hogy a Yotengrit és víz című írás éppen Ispiláng idején, a Lélek tüzének ünnepén, a Tűz princípium évköri uralma kezdetén öntődött végleges formába. Kellett ehhez a vízben rejlő végtelen információfolyam női megsejtése holdfényes estén, és a Lélek termékenyítő nappali tüze egyaránt, hogy mindezt végül leírhassam.

(Dibáczi A. Enikő)

Gyümölcsoltó boldogasszony

A magyar kereszténységben a Mária ünnepek egyike. De csak a magyarban, hasonlóan sarlós-Boldogasszony ünnepéhez.

A nagy kultúrák mindegyikében jelen lévő MAGNA MÁTER, a NAGY-ANYA alakját a kereszténység azonosította „SZŰZ Máriával”- a magyar Boldogasszony alakját is.

A magyar mitológiában „Boldogasszony” a teremtő isten-anya, UKKO ember közelibb színeváltozása. A keleti „boldogasszonyok”, mint a kínai KU-AN-YIN, a japán Kvannon (KU-an-non) a zürjén Aranyasszony és a magyar Boldogasszony is BUDDHA kultuszra vezethető vissza. A kínai yin-yang filozófiai rendszerben női tulajdonságai következtében, mint pl: az engedékenység, szelídség a női YIN csoportba soroltatván létrejött a nőnemű Buddha alak, a jóságos anyáskodó istenasszony.

Születésének ünnepe a gyümölcsoltó, halálé a sarlós Boldogasszony.

Ezek Buddha legendákra építenek. Buddha anyja Maja fügét szakított Buddha születésekor.

A magyar hagyomány szorosabban köti Boldogasszony alakját a világteremtő istenasszonyhoz, ünnepét a szerelemhez, a szerelem következményéhez, a „rügyfakadáshoz” értsük ezen akár mellbimbók duzzadását, akár gyümölcsrügyek pattanását.

Máté Imre

"Második nagy ünnep:

Gyümölcsoltó Boldogasszony.

Naporcájú GÖNÜZ Ég-Isten atyánk,

homlokán Holddal ékes UKKÓ Föld-Isten anyánk

Két Örvénylésé-nek elsô összefonódását ünnepeljük,

az elsô teremtést, rügy fakadását.

UKKÓ Istenanyánk hajdanában,

GÖNÜZ Istenatyánk hajdanában,

emberré testesültek

és alászállának a Szangir

hatalmas hegységének északi meg déli aljára.

GÖNÜZ Istenatyánk délen testesüle meg

Buda királyfi képében,

kit Borkán-nak is neveztek szent nevén.

Az egekig érô nagy Szangir hegység északi alján pedig

UKKÓ Istenanyánk ölte testet

és Üg-Kou-An-nak nevezék.

Tavirózsa kelyhébôl lépe életre,

Hattyúk röpíték csillag szekerét

szerelmeséhez, Borkán királyfihoz,

ki ôt az Égig Érô Fa alatt várta,

mihelyt égre szökött a Hajnalcsillag.

Ezt réges-régen Bódi-fának nevezték.

Üg-Kou-An pedig –

mivel e fához jára szerelmeskedni,

neveztete Bódog Asszony-nak,

ami is annyit tészen,

mint Bódi-Fa-Királynôje.

Az Égigérô Fa, mely valahol

ma is a Szangir hegyekben virul,

hágcsó mindmáig Ég meg Föld között.

Ott teremték ôk az elsô fügefát is.

A bódulat mindmáig szerelmes szédülés.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén

leányok meg legények tombolnak gyümölcsfák körül.

Ezt, ha szertartásosan járják,

dobbal meg furulyával kísérik.

Gyümölcsoltó-kor tűz rakatik,

e tűzön gyümölcsök égettetnek,

ez elôzô év eltett gyümölcseibôl.

Gyümölcsoltó-ra megállapodik

az ôsszel sajtolt bor.

E borból öntessék a tűzre e szavakkal:

„UKKÓ, UKKÓ, UKKÓ,

Tárd ki kebledet naporcájú Szeretôdnek!

Vedd bé az ô magját, mint e gyümölcsöket,

idd az ô csókját, mint e bort!

Fogamozzék e szép tavaszban minden,

fű, fa, ember, barom, minden jószág!

Ôseink vagytok,

ha nemzétek e világot, éltessétek tovább!

Úgy legyen!”

Karácsony a béke ünnepe,

Gyümölcsoltó a termékenységé."

Máté Imre (Yot. II. 107. old.)

Forrás: http://hivatalos-yotengrit.freeblog.hu/

Ispilángi Ünnepek 2010.június 19.-21.

MEGHÍVÓ

Ispilángi Ünnepekre Rábapatonára

2010. június. 19(szombat)-21(hétfő)

„Legyenek ünnepeid! Rítusaid, mert azok tartanak meg mint egyént, és azok tartanak össze mint közösséget, népet, nemzetet. Ez az Ősök üzenete…”

Az Ősöktől ránk hagyott „javallatoknak” és hagyományainknak megfelelően újjáélesztve, elkezdtük újra fölépíteni Ünnepkörünket. A Yoengerit Egyház szakrális naptárának megfelelően megünnepli az Ispilángi Ünnepet 2010. június19.től-21ig, melyre mindenkit szeretettel várunk. Ispiláng a szellem ünnepe. A tiszta lánggal égő Szellem pedig nem más, mint a bölcsesség és szeretet Ikerlángja. A táltosok ekkor kiáltják:

„Egy, Egybôl Kettô, Kettô meg Egy!

Ekkor ünnepeljük az Ég Permeté-t,

midőn az Istenek

lelkünk mellé a Szusz-hoz

Isz-t adának.”

Ízelítő a programokból:

Ispilángi szertartás

Máté Imre bácsa előadása: Az Ispilángi ünnep értelme

Farkas Csilla előadása : Boszorkányok márpedig vannak.

Cser Zoltán előadása: A törvényt bíró szellem a lángé(i)sz ünnepe

Hitvallás a Yotengrit eszmeiség jegyében – Egyházba belépés szertartása.

Ispilángi tánc

(A részletes program hamarosan olvasható lesz honlapunkon ill. blogunkon)

HELYSZÍN: Rábapatona Rábaszer 1.

Rábapatona csodálatos természeti környezete. A Tudós Nagy Ferenc Dédunokájának birtokában lévő 2 hektáros ártéri liget közvetlenül a Rába partján. Az előadásokat a Diófa vendéglőben tartjuk.http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&pid=1287772296 /

Táborozás: Aki távolról jön és nem tudja hol tölteni az éjszakát jöjjön bátran a A terület alkalmas sátor , lakókocsi, jurta, és egyéb más éjszakázó alkalmatosság elhelyezésére.

BELÉPŐ:A Rendezvényre a belépés díjtalan! A programokról, egyéb részletekről az érdeklődőket kérésre tájékoztatjuk e-mail: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tel: Farkas Csilla: 20/801-2605, Györe Gabriella: 30/ 289-9925,

Megkérjük Önöket , hogy részvételi szándékukat jelezzék e-mailban vagy telefonon a szervezés további lebonyolítása végett.

KÖZLEKEDÉS:

A helyszín megközelíthető Autóval a 85 -ős főút felől , Budapestről az M1 autópályáról....

Busszal részletes menetrend itt: http://menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi

Vonattal részletes menetrend itt:http://elvira.mav-start.hu/

Ezenkívül kerékpárral ,lóval , sárkányhajóval, kenuval egyéb vízi közlekedő alkalmatossággal és gyalogszerrel is várjuk mindenkit az Ispilángi Ünnepekre

Felhívjuk az érdeklődők szíves figyelmét hogy jelen pillanatban a rábapatonai program az egyetlen olyan rendezvény, ahol az érdeklődők találkozhatnak a tiszta Yotengrit tanokkal és hagyománnyal ill. Imre bácsával!