Jelenleg 29 vendég olvas minketMa 2012. 2. 5, vasárnap, Ágota napja van. Holnap Dóra napja lesz.
Nostradamus Pannoniáról PDF Nyomtatás E-mail
2009. May 05. Tuesday 08:24

http://www.wwastrologer.com/images/nostradamus.jpg

 

Mottó: A JÖVŐ tudása nem jelenti azt, hogy ne éljük meg a JELENT, mert a JÖVŐ csak így tud létrejönni!

Samael

     Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar főembertől, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a "nagyhírű és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566. szept. 8.-án halt hősi halált. Mint a vers megjósolja, a "pogány" török még valóban 120 évig uralja Magyarországot, és Zrínyi valóban két nép, a magyar és a horvát közös hőse, hisz Csáktornya szülötte. 


62. / http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/d/db/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s.jpg/250px-Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s.jpg
Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér,
s az emberek apraját eldobják,
és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,
súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.
Értéke nem lesz semmi a munkának,
és nem lesz semmi haszna a pénznek,
uzsorások magyar földre licitálnak,
gazdagok helyett fizetnek a szegények.(II. V. Háború utánni infláció)

66. /
Róka, s hiéna vezeti a népet,
alattuk szétesik az ország,
a róka (Rákosi) egyedül sokat téved,
a hiéna (Nagy Imre) megássa a sírját.
Végtelen a nép ostobasága,
de lassan feltámad az új erő,
nem hallgat róka hiéna szavára,
Pannónia nem lesz dögtemető. (56)

75. /
Jön új nemzedék, mely erős lesz,
és nem szégyelli többé, hogy magyar,
a vének nemzedéke önmagán erőt vesz,
s nem csak önmagának túr és kapar.
Erkölcsében megújul majd az ország,
és végre büszke lesz minden fia,
mert ámulatba ejti egész Európát
ezerszáz évnek elteltével Pannónia. (A legvidámabb barak)

84. /
Az írott szó elhal majd,
és egyre szegényebb lesz a beszéd,
a nemzetre egy talány hoz bajt,
mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek,
bámulnak hazug, mozgó képeket, (TV. média befolyása)
s mire a bálványok ledőlnek,
már alig születnek gyermekek.

86. / http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Kiss_Magyar_f%C5%91%C3%BAr_1842.jpg
Ötven esztendő lejártán ("rendszerváltás" - 1989) új világ lesz,
a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.
Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,
a törvény az uzsorásokat súlytja.
Az ország még sokáig nem lesz gazdag,
de többé senki sem hal éhen,
a néppel új királyt ( Antal József )is választanak,
s kezdődik elölről minden, mint régen.

89. /
Amit értelmes elme el sem képzel,
az megtörténik majd Hungáriában.
Senki nem boldogul erővel, sem ésszel,
csak gyilkos ármány és ravaszság van. (Privatizáció )
Dolgozni akarnál, de nincs munka,
pedig a földek parlagon hevernek,
aki eddig a munkát csak unta,
most koldusa lesz az idegeneknek.

90. /
Az erdőn túl él az ország jobbja, ( Erdély )
de számában kisebbik része,
földjét az erősebb elrabolja,
ezeregyszázból nyolcvan évre. ( 2020?!! )
Már csupán nyelvében él, de él még,
s gyarapszik, míg Erdőn innen ( Magyar o.)fogynak,
az ő küzdelmük hozza el a békét
és egységét minden magyaroknak.

94. /
Keletről primitív, barbár horda tör
Magyarországra, nem először. ( Izraeli politikai befolyás )
A nép minden vagyonát elhordja,
a csőcselék a mélyből előtör.
Megérkeznek a haza elárulói,
sértődöttek, és idegenek,
tíz évig tudják a népet zsarolni: ( 2002 -2012 )
vörös és sárga a címerben eggyek.

97. / http://mek.niif.hu/05700/05723/html/images/48-037.jpg
Csak temetni tudnak, nem ünnepelni,
erejük gyorsan elfogy, szalmaláng,
türelmesek, de kitartásuk semmi,
vezérük rosszul végzi mindahány.
Költőiket elfelejtik gyorsan,
akárcsak régi énekeiket,
magyar se marad sok a honban,
de magyarul szólnak az idegenek
.

98. /
Immár vén és beteges koromban
távoli nemzetnek ködképeit láttam,
Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,
megtörténik egyszer majd a valóságban.
Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte,
lebbentsem elotte föl a jövő fátylát, -
háromezer ezüst volt a munkám bére,
örvendenek neki koldusok és árvák.

99. /
Akinek mindezt írtam rendelésre,
három hónappal él tovább mint magam.
Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
minden ledőlt toronynak súlya van.
A pogány még százhúsz évig itt lesz,
de egyre jobban gyengül -
személye két nemzet közt híd lesz,
s utódja nagy művet ír a küzdelemről
 
Az alábbi írás sok megállapításával tudok azonosulni, ezért másoltam ide aMagyar Istentudat.hu -ról.gyury 
 Megint ötvenhatot szerveznek a Magyarnak?

Pénzisten Globális Papjainak háttérhatalmi törekvése Magyarhonban kitüntetett szereppel bír, ez egész biztos.

Mint 1956-ban, ma is körülményeket teremtenek, és a nyáj ismét a tervek szerint fog mozdulni. A birkáknak eszükbe nem jutna áttörni az elektromos kerítést, és a dús legelőt elhagyni, vagy a gazda ellen fordulni. Meg kell fertőzni a füvet, le kell bontani a kerítést, és egy farkast kell közéjük engedni - vajon mi fog történni? ...1956!

Ha a hátteret mélyebben értelmezzük, kiderül, 1956-ban pontosan ez zajlott le. Vannak feltáró történészek, akik sejtik ugyan, hogy valami nincs rendjén a Magyar szabadságharccal, de furcsamód nem néznek mélyebbre. A marionett színfalak mögé kukkantva látszanak a dróton rángatás trükkjei, de azt is érdemes tudni, ki mozgatja a bábukat, és ami mindennél fontosabb, hogy miért.

E. S. Fischer kilenc és fél évesen élte át a Budapesti ötvenhatos szörnyűségeket. Amikor 1995-ben felvetette első kételyeit, sokan támadták: ugyan minek beszél az, aki akkor még kisgyerek volt? - „A Magyar Forradalom titkos története" [68] című könyvében frappáns választ adott: „Ezek szerint hallgasson mindenki, aki valahol nem volt jelen? Ha Henrik Schliemann, az amatőr német régész így gondolta volna, akkor soha, senki nem indul el kiásni Tróját. Vagy sohasem hallunk a Magyar kettős honfoglalás kitűnő elméletéről, elvégre hány éves lehetett László Gyula, a történész 650-ben, vagy 895-ben?

Viszont akik ott voltak - 1956-ban - sorozatban írják meg ugyanarról az eseményről a teljesen különböző 'látottakat-hallottakat'. Ez jobb? Tisztázzuk hát, nem biztos, hogy az lát jól mindent, aki az események sűrűjében forgolódott." - Nagyon egyetértek. A nyáj közepén lökdösődve nem is sejti a birka, éppen ki tereli.

Érdemes E. S. Fischer könyvét jól áttanulmányozni. Az számomra is feltünt, számomra, akinek annyi köze sem volt e kétes szabadságharchoz, mint az eseményeket gyerekként átélt Fischernek, hogy vajon miként szerzett a fiatalság fegyvert. Rádióban elhangzott megemlékezések irányították figyelmemet a témára, amikor ötvenhatosok ecsetelték: „...egyszer csak megállt a téren egy teherautó, és fegyvereket kezdtek osztogatni". Honnan, és kik?

Ma is képtelenség lenne egy teherautónyi fegyvert, a spontán szerveződött tüntetőknek pár óra alatt biztosítani, de 1956-ban az államvédelmi ellenőrzés mellett képtelen feladat volt. Mégis sikerült, és nem is csak egy teherautó, de öt szállított fegyvereket a békés tüntetőknek.

Fischer szép sorjában feltárja a történteket. Röviden összefoglalom különös felismeréseit és következtetéseit:

 

M 1956. október 23-án délután 2-kor kezdődött a békés, rendszerjobbító tüntetés. Eset 8-ra Budapest utcái és terei nyugodt felvonulókkal teltek meg, az erőszaknak nyoma sem volt. Nemhogy nem lőttek, de egy pofon se csattant.

M A hangosodó, de békés tüntetésekkel egy időben a szovjet csapatokat mozgósítják, és Budapestre vezénylik, ahol ellenforradalmi fegyveres felkelés van - pedig nincs!

M Este 8, fél 9 körül a Kálvin téren öt teherautóból több száz fegyvert kezdenek osztogatni.

M A fegyverek Budapest legnagyobb fegyvergyárából, a Soroksári útiból származtak. Fedőneve Lámpagyár volt. A gyárat a rettegett Államvédelmi Hivatal (ÁVH) védte, és a civileknek garantáltan megközelíthetetlen volt. 5-kor az ÁVH őrséget elvezényelték a gyárból. Ezt nem értette senki. A gyárban maradt személyzet nyilatkozta, hogy félórával később öt teherkocsi érkezett, ellenállásba nem ütközve behatoltak, és fegyvereket vételeztek.

M Rejtély, hogyha tényleg a felkelők készültek a békés tüntetést fegyveres forradalommá változtatni, akkor miért vesztegeltek a kocsikkal 9-ig? Ugyan miért vártak a fegyverek kiosztásával? Valamiért fontos volt az időzítés. Ugyanakkor ez a 2 és fél, 3 óra miért nem volt elég a jól felkészült ÁVH-nak, hogy felderítse és leszerelje őket?

M A fegyveres harc a rádió épületénél bontakozik ki. Az első áldozat, fél 9 körül, a rádió egy fegyvertelen védője, akit közelről terít le egy ismeretlen géppisztoly sorozata. Ebben a pillanatban a tömeg még megbotránkozik, mert az ő fegyvereinek se híre, se hamva. Senki nem készült a harcokra. A tömeg meglepetése csak fokozódik, amikor 9 körül fegyvereket kezdenek nekik osztogatni.

M ÁVH visszavonulás, hogy az ÁVH által védett rádió fegyverrel legyen támadható? És az adást nem szakították meg. Tehát a világ számára igazolva volt a szovjet jogos fegyveres beavatkozás. - Elvégre a pesti csőcselék lőtt!

M Pedig a Magyar nép nem akart fegyvert használni, így minden jel szerint provokátorokat vetettek be. A szerző román érdekeltségre és közreműködésre is rávilágít. Fény derült néhány romániai férfi történetére, akiket Magyar mivoltuk ellenére Magyargyűlölővé kondicionáltak. Az adatok szerint 1956 nyarán Bukarestbe vezényelték őket, bizonyos képzésre, majd 1956 október 15-én szolgálatba vezényelték őket. Többségük csak karácsonyra tért haza, és nem beszélt titokzatos kiküldetéséről.'57. februárjában valamennyien eltűntek, feleségeik beszámolója alapján a hatvanas években lettek halottnak nyilvánítva...

M Vajon (csak) a Szovjetuniónak fűződött érdeke ahhoz, hogy még a színfalak mögött is tovább fertőzze a román-Magyar viszonyt? Az mindenképpen jól jött nekik, hogy a világ ezekben a napokban Magyarországra figyelt. A szerző elsősorban ebben látja a Magyar válsághelyzet szovjet kiprovokálásának okát, hogy tudniillik közben ők nyugodtan megvívhassák aljas érdekharcukat Szueznél.

     E. S. Fischer alapos kutatást folytatott, logikai érvei bizonyító erejűek: a Magyar népet feláldozták egy aljas világpolitikai játszmában. A szerző a szovjet érdekeket helyezi előtérbe, sőt, Európa megszállását is feltételezi háttérindokként, ami, szerinte a szovjet vezetés belső viszálya miatt nem valósult meg. Az író éles szemmel felismeri az elvarratlan szálakat: az időzítés fontosságát; a külső provokáció valószínűségét; a Magyar vezetés árulását; a szovjet háttérérdekeket... és ami sok mindent megMagyaráz, a bizonyítható előkészületekre is rávilágít:

Például, október 20-án a nyugati határőrségnél riadókészültséget rendelnek el, mondván: „nagyszámú határőrsértőre lehet számítani, akik el akarják kerülni a közelgő szovjet bevonulást"; Románia, Magyarországgal határos területein a szabadságon lévő szovjet tiszteket és román tartalékosokat 21-én mozgósítják; ugyanekkor pontonhidakat szerelnek össze a szovjet-Magyar határon, amiken 24-én beözönlenek a készenlétben álló tankok.

Az események precízen előkészített forgatókönyv szerint zajlottak. E. S. Fischer sokkal átfogóbb leleplezést érhetett volna el, ha nem rögzül a hidegháború felszínes vezérvonalán, mely látszatra a két nagyhatalom politikai-katonai versengése volt. E szerint mi, Magyarok csakis a baloldali szovjet birodalom eszközei és áldozatai voltunk.

„A Magyar forradalom titkos története" című könyv nézetem szerint némileg hiányos, illetve egyoldalú. Ha a szerző az alábbi információt is feldolgozta volna, kiderülhetett volna az esetlegeses, rejtett nyugati érdek is:

M 1949-től 1955-ig hét milliárd forintból - irdatlan összeg volt - aknamezőt telepítettek a nyugati határon.

M Érdekes módon, még 1955-ben elkezdik az aknák erőltetett felszedését. A kapkodásban sokan meghaltak és megsebesültek. A határ akna-mentesítését éppen 1956. október 20-ra fejezték be. Három nap múlva forradalom.

Erre utaltam, amikor a birkák szokásait ecseteltem. A dús legelővel elégedett jószág kezes bárány. De, még a kiéheztetett állat is a gazda kénye-kedve szerint terelhető, sőt, a zöldebb fű irányába ő terelhető igazán, főként, ha a cél, a kinyitott kerítésen át elüldözni azt, aki zavaró lehet.

Ne feledjük minden tervezett folyamatban mindig az eredmény a valódi cél: kétszázötvenezer gondolkodó Magyar - de lehet, hogy ennek a többszöröse - hagyta el az országot a megnyitott osztrák határon át! Ezekre az agyakra nagy szükség volt nyugaton. Itthon pedig nagyon nem volt rájuk szükség. Sőt. Megfélemlítésre, rettegésre és pusztulásra volt szükség. Norvég történészt hallottam nyilatkozni, szerinte a Magyar forradalom a nyugat számára valóságos agyelszívás volt. Igen. Akik elmentek, kevés kivételtől eltekintve, forradalmasították a nyugati technológiákat, az ipart és a mezőgazdaságot.

Népünk oly büszke '56-ra, pedig szerintem a Magyar nép sem tud forradalmat csinálni. Erre egyetlen nép sem képes. Az egyszerű, legtöbbször nélkülöző nép nem ért a forgatókönyvíráshoz. Átfogó és működő forgatókönyvet csak a Pénzisten Globális Papjainak világkormánya írhat. Csakis a háttérhatalom képes az időzítésre, és a komplex szervezésre. Ügyelniük kell arra, hogy egy nép fellázítása valamilyen tágabb világpolitikai érdeket is szolgáljon, egyébként önmagában semmi értelme nincs. Pénzisten Globális Papjai önmagában a népért semmit nem tesznek.

*

       Salamon Konrád történész egy interjújában a minap szemléletesen összefoglalta a mai Magyarország legfőbb gondját: a nemzeti öntudat kihalását, és az okait. Hogyha a történész szavaival párhuzamosan figyelembe vesszük a globális háttér-érdekek rendezőelvét, érthetővé válik a hajdan büszke Magyar nép évszázados tehetetlensége: a nemzeti öntudatrombolás szépen felépítet stratégia.

„A múltunkat meg kell ismerni. Ma Magyarországon sajnos mindennél fontosabb kérdés, hogy ez a nemzeti múltismeret, ez a nemzeti önérzet és öntudat ismét meglegyen az emberekben, mert a társadalom egy jelentős része ezekkel a kérdésekkel sajnos nem foglalkozik. Viszont a közös múlt tudata nélkül nincs nemzeti közösség, nincs semmilyen közösség. Tehát, a mi-tudat, hogy mi Magyarok ezt meg ezt csináltuk, ez nem a kritikátlan önimádatot jelenti, hanem azt a szembenézést a múltunkkal, ami egy korszerű gondolkodású embertől elvárható. De ugyanakkor meg kell találni azt az arányt, hogy ez a szembenézés ne váljon oktalan önostorozássá, múltunk kigúnyolásává, lebecsülésévé, mint aminek az elmúlt időszakban, főleg a huszadik század közepétől kezdve sajnos a Magyarság áldozata volt, mivel hogy mindent sárba tapostak, ami nemzeti, szinte mindent. Egy-két kiemelkedő dolgot kénytelenek voltak elismerni. Ez csak Magyarországra volt jellemző, még az NDK-ban voltak hasonló törekvések. A többi szovjet csatlós országban mindenütt beépítette a rendszer a nemzeti gondolatot a maga politikai tevékenységébe, főként Oroszországban. Az orosz nacionalizmus soha nem volt olyan nagy, mint a szovjet rendszer idejében.

Egyedül Magyarországon értelmezték úgy az internacionalizmust, hogy nekünk a múltunkat szinte meg kell tagadni, és kialakult egy olyan helyzet, hogy itt, Magyarország történetében szinte mindenkinek igaza volt Csak a Magyarság követett el sorozatos hibákat, senki más. A velünk élő népeknek semmilyen hibája nem volt, csak mi követtünk el velük szemben hibákat."

Salamon Konrád történész így folytatja: „Szerintem a tragikus fordulópont 1919, amikor Magyarországon kialakítottak a kommunisták egy oktalan vörös terrort, és erre visszacsapott egy fehérterror. Ez nem volt más, mint polgárháborús állapot, és akkor, miközben a szomszédos országok, a velünk korábban együtt élő népek mindent elkövettek, hogy minél nagyobb területet szakítsanak ki Magyarországból, addig a Magyarság polgárháborúban gyilkolta egymást, ahelyett, hogy ez ellen a külső erőszak ellen védekezett volna. Tehát egyszerűen lebénította a cselekvést, és rossz irányba terelte. Azt hiszem, itt van az a tragikus pillanat, amikor is a gondolkodása mindenkinek egy kicsit eltorzult. És ez után a szörnyű, egymással folytatott küzdelem után Magyarország soha nem tudott igazán a huszadik században olyan egységesen talpra állni, ahogyan kellett volna. Egy rövid pillanat volt, 1956 forradalma, amikor úgy nézett ki, hogy a nemzet ismét felemelkedik, fel is emelkedett néhány napra, de utána jött a szovjet elnyomás, és ami még fontosabb, utána jött az a hosszú Kádár-korszak, ami aztán a nemzet gondolkodását teljes egészében eltorzította. Nehogy itt öntudatos emberek, egy nemzeti közösséghez tartozás öntudatával élő emberek itt akadályozzák a mindenkori kis diktátoroknak a tevékenységét. Itt olyan emberekre volt szükség, akik csöndbe vannak, akik szégyellik magukat, akik örülnek, ha élnek, és örülnek, hogyha a rendszer egyszerűen békén hagyja őket." - Nyilatkozta Salamon Konrád történész az MR1, Kossuth Rádióban, 2008 őszén.

 
Utolsó frissités ( 2009. May 05. Tuesday 11:36 )
 
< Előző   Következő >

Hozzászólnál a cikkhez? Iratkozz fel az asztrálutazás levelezőlistára !

 

Hirdetés

AngyalKapu






Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!

Angyalok az oldalon

Most csak te vagy

ARS POETICA


 

hirdetés

Statisztikák

mystat