|
HUN VÖLGY - ECHO TV
Mottó: Nyelvében él a nemzet, modta a nagy gondolkodó! Az ember lelkének rezdüléseit kommunikálja ki anyanyelvével, - mondom én!
Samael
1480: MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista
csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok,
mindnyájan egyazon szavakkal élnek." 1609: POLANUS AMANDUS, a Baselben
élő kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana
megjelenésekor "Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar
nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló
munkáddal alaposan megcáfoltad őket."
1790:JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar
nyelv. "Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész
gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke."
1817: GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt,
többek között kitünően magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában
ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. O mondta Frankl
Ágoston cseh nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet
konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi
elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új
magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával
ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz
oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja
jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában." Mezzofanti bíboros 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.
1820: JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek
felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója
kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése
felülmúl minden más nyelvet.
1840: VILHELM SCHOTT kiváló német tudós: A magyar nyelvben olyan
üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy elore nem is sejtheto
fejlodés csírái rejtoznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van.
Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velos
rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden
nemére. Összhangzatos felépítése, csengo rímei, kifejezésbeli
gazdagsága és zengo hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a
tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.
1840: N. ERBESBERG világhíru bécsi tanár: "Olyan a magyar nyelv
szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen
benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és
emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és
szabálytalanságot."
1848: N. SIMPSON "Levelek a Duna mellol" cikksorozatában így számol
be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvről: "A magyar
nyelv költői, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel,
mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd
összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."
1927: JULES ROMAINS , korunk egyik legnagyobb francia költojének
szavai, amikor meglátogatta Magyarországot: "Mivel a magyar nyelvet nem
értettem, minden erőmmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem,
hogy csupa erő. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet.
Szenvedelmesen férfias."
A magyar nyelv eredetéről
1825: BERZSENYI DÁNIEL "Régóra gyanús elottem az a régi előítélet,
amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az
idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam
magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel
megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam.
Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sot örömmel tapasztaltam, hogy
mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar
általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek
gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb
természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti,
de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar
gyökerekből lehet származtatni.
1835: HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt - görög-latin, perzsa,
arab nyelvet tanult orientalista - elkezdte másolni a Behistun-i
sziklafalra vésett Darius emlékmű háromnyelvű szövegét.
1850: BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcot mint tábori pap
szolgálta, ezért külföldre kényszerült, - Londonban székely rovásírás
és magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2.
helyén lévő sumír feliratok megfejtésében.
1852: EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott
Behistun-I sziklafalról másolt szövegrészt és azt felolvasta a Roy.
Asiatic Soc. elott. Ebben kimondja, hogy: "A nyelveknek az a külön
osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az, amelyet foleg Ugornak
neveznek s önmagában foglalja a magyart..."
1853: H.C. RAWLINSON a sumírok létezését igazoló tárgyi
bizonyítékokat talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felfedezi a
sumír írást és nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez.
Azonosítja a sumírok városait és lakóhelyeit Mezopotámia déli részén.
Megállapította, hogy a legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak.
1854: JULIUS OPPERT , hamburgi születésu francia tudós a Fresnel
vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854
között. Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja: "A
most megtalált szótagírás szkíta."
1855: Mezopotámia ostelepes népét sumírnak nevezte el.
1856:Rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok
mindegyike az elso képírásból fejlodött ki, amely egy szkíta jellegu
nép találmánya.
1857: MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt
Opperttal, írja: "Én Oppertol nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám
fel figyelmét, hogy mennyire hasonlítanak a magyar ősi nyelvezet
szavaihoz."
1860: JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a sumír nyelv
rokonságban van a magyarral. 1860: A német nyelvészek és tanárok kieli
nagygyűlésén kijelentette: Mezopotámia turáni őslakóinak egyetlen
helyes megnevezése sumir."
1870: ARCHIBALD H. SAYCE , oxfordi orientalista professzor megfejti
az első egynyelvű sumír szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja.
Szerteágazó nyelvészeti öszszehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes
turáni népcsoportok nyelveinek a sumírral való rokonságát vizsgálja.
Legközelebbi összefüggéseket a magyar és baszk nyelvvel talált. Eljött
Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul. Ő is a magyart tartotta a
leghasznosabb segédeszköznek a sumír nyelv olvasásához.
1870: FRANCOIS C. LENORMANT , a bámulatos tehetségu francia nyelvész
kimutatta: "A sumír nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is
turáni nyelv." Alapossága legjobban kitűnik a magyar hangtörténet
mélyreható tanulmányozásából, amelyhez nyelvemlékeinket így a "Halotti
beszéd"-et, a "Margit legendá"-t és a "Huszita Magyar Bibliá"-t is
felhasználta. 1873: Rendszerezi és összeállítja az első teljes sumír
nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a sumír és az ural-altáji nyelvek
nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva
rokonságukat.
1873: EDUARD SAYOUS francia történész sumír nyelvelemzései
megerosítik Lenormant összehasonlító megállapításait.1869-ben és
1896-ban járt Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága
elismeréseként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Társaságnak.
1875: FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy az
"írásfeltalálók nyelve" a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar
nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. "A
káldeaiak ősi nyelve és a turáni nyelvek" c. könyvében a hangtantól
kezdve a főnévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére,
logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni
nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszerűségét
megállapította a sumírban is.
1875: HEINRICH GELZER svájci nyelvész "Das Ausland"-ban megjelent
cikkében megállapítja, hogy a sumír főnév- és igeragozás alakjai
olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké.
1875: OSCAR PESCHEL , német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja:
"Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett
sumír-akkád írást. Ezt az ősnépet turánnak nevezik.
1876: DOPHUS RUGE német tudós a "Die Turanier in Chaldäe" c. muvében
megállapította, hogy a "sumírokkal most, íme, a turániak között egy
elsőrangú kultúrnép tunt fel."
1879: TORMA ZSÓFIA kutató régész - Rómer Flóris ösztönzésére
1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén
10.387 db-ból álló sumír jellegu leletre bukkant. A kb. 4500 éves
cseréptöredékeken közös 4 ősi székely rovásjelet talált. Utalt a
tordosi jelek és az asszír - babiloni írásbeliség kapcsolatának
lehetőségére. Arra a meggyőződésre jutott, hogy Babilon ősnépe a turáni
fajhoz tartozó sumer-akkád nép.
1881: ERNEST de SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az első
sumír várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került
felszínre.
1883: dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök: "Legújabb ősnyelv" című
dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének
vonalát a sumír eredetitől az asszíron át a hettitához, majd a
göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának
első úttörői a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó sumírok voltak.
1887: dr. GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész: A sumír-magyar
rokonság bizonyítására - az embertani érvek mellett - alapos nyelvtani
összehasonlítást végzett. 1. Kimutatta a sumír személyes névmások és a
magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését. 2. Mindkét nyelv
agglutinuálisan ragozó. 3. A viszonyragok és képzok a sumírban ugyanúgy
mint az ural-altáji nyelvekben, elkopott főnevek. 4. Rokon vonása a
sumír és az ural-altáji nyelveknek, hogy egyszerű ragokkal ki tudja
fejezni a névszó viszonyait. 5. Közös jellemzője e nyelveknek a
birtokrag használata, amelyekhez további viszonyragok illeszthetők. 6.
Világosan levezethető több magyar és sumír birtokrag közeli rokonsága.
1896: dr. K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek
kongresszusán tartott előadásában mondta: "A törvényszerűségek és
azonosságok alapján az a véleményem, hogy a sumír nyelv rokona az
ural-altájinak." 1900: dr. FERENCZY GYULA egyetemi tanár "A szumirok
nemzetiségi és nyelvi hovatartozása" c. muvéből idézve: "A
rendelkezésre álló bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve,
hogy a szumirokat a turáni népek egy ősi ágának tartsuk."
1913: GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz
hasonlóan a sumírban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettős
igeragozás.
1916: dr. VARGA ZSIGMOND , 14 nyelven beszélőés író egyetemi tanár
"Ötezer év távlatából" c. műve alapján. 1920: -ban a MAGYAR TUDOMÁNYOS
AKADÉMIA elismerte a sumír és az uralaltáji nyelvek azonosságát.
1926: dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, "SZITTYA-GÖRÖG EREDETÜNK" c.
művében megállapítja, hogy 1. "grammatikánk és háromezer tőszavunk
egyezik a hellén-göröggel" 2. "a székely-szittya és Ó hellén írás
azonos" 3. A szavak egy részének leírása is meglepően hasonló
(jobbról-balra olvasandók) Egyedülálló nyelvi jelenség az egész
világon, hogy szabályszerű hexameter formában verset a klasszikus
ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni. "Néhány
népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is dalolhatták
a "muszikosz" zenéje kíséretében."
1932: CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki
ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar
nyelv szinte megdöbbentő mágikus erejű, mély lelkiséget tükröz és csak
a legmagasabb rendű, legfejlettebb - különösen a régi klasszikus
nyelvek - foghatók hozzá.
1939: BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír
ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését.
1940: SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur
Chaldeorum sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a
nyelvészeti anyagot. Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum
Biblicum nagy 6 kötetes "Sumerisches Lexicon"-ja kb. 4000 szó
megfejtésével.
1943: HÓMAN BÁLINT történész: "A sumírok nyelve mai ismereteink
szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv
kaukázusi és ismeretlen eredetunek mondott osi szavaink elemzésénél
tehát a jövoben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és
hutti-huri nyelvemlékeket."
1948: RENÉ LABAT , a Párizsi L'Ecole des Hautes-Études tanulmányi
igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt
állított össze.
1953: P. ANTON DEIMEL S. J . a római Institutum Biblicum igazgatója,
a Sumerisches Lexicon szerzoje kijelenti dr. Bobula Idához írt
levelében: "A legkisebb aggályom sincs a magyar-sumír rokonság
elfogadására."
1962: ORBÁN ÁRPÁD KUTATÓ - a dr. Aczél József által bevezetett
valószínűségi számításra alapozott - a nyelvfejlődést figyelembe vevő
kormeghatározó szórokonítási rendszert fejlesztette ki.
1963: dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. művében a
sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján
megállapítja, hogy: "A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és
nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a
ketten különböznek más nyelvektől."
1966: HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy
az 1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt
gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei
a sumír piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség
nélkül értelmezhetők.
1968: dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és művelődéstörténeti kutató a
nyelvfejlődési időmeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar
nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig
nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb
tudományos módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar
nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti stb. alapon állnak.
1970: dr. BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen
beszélő kutató, a "Sumír rokonság" és "A Magyar Nemzet Eredete" -
meggyőző erejű - könyve után megjelent KÉTEZER MAGYAR NÉV SUMÍR EREDETE
c. művében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetővé válik a
sumír szótár segítségével. Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy "a
honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlődött szittya nyelvet."
1976: MAGYAR ADORJÁN : "A legtöbb európai nép csak
kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság
saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni
(mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte."
1976: dr. NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész: "Sumír Nyelv = Magyar
Nyelv" c., Svájcban 1976-ban megjelent könyvében meggyőző erővel
bizonyítja, hogy a sumír szókincs jelentős része megegyezik a
magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 sumír jel
azonosítható és értelmezhető a székely rovásírás betűivel.
1976: dr. OSETZKY DÉNES , kutató (mérnök) arra a következtetésre
jutott, hogy: Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar
nyelvben népi csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítője
csak egy olyan csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a
honfoglaló magyarság fajképébe.
1976: dr. BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy "A
szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett
ékjelekből alkotott szavak." A SUMÍR-MAGYAR egynyelvűséget 6000 éves
ékirattábla ismertetésével bizonyította. Magyarázatot adott arra (...)
hogy HUN-GAR nevünk - éppúgy, mint az ázsiai HUN név is - éppen 5000
éve ismeretes és a ma SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is
így nevezte."
1977: CSOKE SÁNDOR kituno nyelvész végkövetkeztetése szerint: A
MAGYAR NYELV a) önmagából eredő ősnyelv b) szerkezeti rendszere
elemeivel együtt magyar c) szókincsének 95%-a magyar eredetű.
1977: dr. GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v.
tanára, francia állami támogatással kiadott "Összehasonlító szumír
nyelvtan" c. - tudományos alapossággal írt - muvében kimutatja, hogy 53
sumír nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral. Pl. a) A jelző
egyes számban - a jelzett főnév többes számban van (jó emberek). b) A
kérdő névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van?; az
én tíz-em), c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz,
juh). d) Ugyanaz a szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek,
testvér). e) A független igék egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni;
fáz-ni). A nyelvtani részen kívül bemutat a prof. Labat által
összeállított jegyzékből - az Orbán Árpád új kormeghatározó módszerével
vizsgált - 93 sumír szót.
1980: dr. OLÁH BÉLA magánkutató "Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete" c. könyvében megállapítja a következo azonosságokat: 1.
A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a
szumírral. 2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben. 3. A szavak
nem kezdődnek két mássalhangzóval. 4. A két nyelvrendszer azonos:
aglutináló, azaz RAGOZÓ. 5. Nem különböztet meg nemeket. A magyar
igeragozás a szumír tökéletesített formája.
1988: FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakértő a Kolozsvári Múzeumban lévő
11.000 db-ból álló gyűjteményben a cseréptöredékeken - a Torma Zsófia
által felismert 4 ősi székely rovásjelen kívül még további 8 betűt
azonosított. Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben (N. Vlassa)
talált, négy részre osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar
rovásírás 6 betűjele tisztán felismerhető, kettővel pedig szoros
kapcsolatban van. A magyar rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra
vezeti vissza, utalva a mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre.
Nem véletlen, hogy a képírásokból kialakult, lineáris betűírás
rovásírásként, mint a magyar nép íráskultúrája, máig is fennmaradt,
annak ellenére, hogy immár 1000 éve történt a 34 jelű rovásunkról a
kettős mássalhangzók kifejezését nehezítő 24 betűs latin írásra való
áttérés.
És végezetül néhány videó a magyar nyelv erdetéről:
|
