|
2008. January 26. Saturday 07:50 |
 Mottó: Az ősi igazság már Pázmány Péter szájából is elhangzott:
"Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis."
Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.
A pálosok nyomában
Bunyevácz Zsuzsa - HunHír.Hu
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története mindig is szorosan kapcsolódott az ország sorsához. Pázmány bíboros a következőt jövendölte:
 Édes hazám a pálosokkal lettél naggyá, és a pálosokkal fogsz elpusztulni. Árva Vince atyát, a rend utolsó képviselőjét hallgatva csak erősödik az az érzésünk, hogy az évezredek homályába visszanyúló ősi magyar rend újjászületéséért senki se rajong igazán.
A magyarság kivételes helyzetben van, hiszen ritka, hogy saját szerzetesrendje legyen egy nemzetnek, amelyet a nyugati egyház jogrendszere szerint 1250-ben alapított Boldog Özséb a pilisszántói Hármas-barlangban. Mindig is foglalkoztatott a pálosok eredete. Eddigi kutatásaim alapján azt mondhatom, hogy ez a rend az ősi suméroktól eredeztethető. Érdekes módon védőszentjüknek egyiptomi Remete Szent Pált választották, aki időben és térben egyaránt távol esett a középkori Magyarországtól. Remete Szent Pál Egyiptomban, Thébában remetéskedett a IV. században, kezdetben a keresztényüldözés miatt kellett rejtőzködnie.
A közelben van az a terület, amit - a mai szóhasználatban - a sumírok által lakottnak nevezünk. Szintén a közelben van a mai Örményország, ahol a világon először lett államvallás a kereszténység. Olyan véleményt is olvastam, hogy a magyar Szent Koronát is az örmények főpapja tervezhette. Nincs messze Ephesus, ahol a zsinaton dogmaként kihirdették, hogy a boldogságos Szűz Mária Istennek anyja. Mindig is feltűnőnek találtam, hogy a középkori Magyarországon egy közel ezer évvel előbb és több ezer kilométerrel távolabb élt remetét miért választanak védőszentté, hacsak nincs valami szorosabb, talán kevésbé ismert kapcsolat közöttük.
 Elképzelhető, hogy a rend valójában sokkal régebbi, Boldog Özséb "csak" Róma számára tette elfogadhatóvá.
Ismeretes, hogy miután Nagy Lajos királyunk a velenceikkel háborúba keveredik, majd megnyeri a háborút, Remete Szent Pál holttestét kéri hadisarcként.
Valóban. Ez a kérdés is mindig izgatott. Ha csak a rend védőszentje és semmi más kapcsolat nincs közte és a magyarok között, akkor Nagy Lajos miért ragaszkodott hozzá annyira, hogy hadisarcként kérje. A legmegbízhatóbb főpapokat, embereit küldi érte, hihetetlen nagy ünnepélyességgel hozza a budaszentlőrinci pálos kolostorba. Érdekes az is, hogy ez az idős egyiptomi remete a magyar kisgyermekeknek lesz a védőszentje, a koporsójához viszik gyógyulni őket.
Remete Szent Pál tisztelete mellett pártfogását is élvezte az ország. A királyok a sírjához mentek imádkozni, hogy segítse az országot, az oltalmába ajánlották hazánkat, ami megint csak furcsa, hogy miért egy ilyen távoli szentet helyeztek a középpontba. Pontosabban ez is azt bizonyítja, hogy a rend, illetve a magyarok eredete az egykori sumírok földjére vezethető vissza.
Lehet, hogy pontosan ez a sumír eredet az, ami miatt bizonyos körök máig nem "örülnek" igazán ennek a rendnek?
 A Habsburgok kezdetben látszólag még nem voltak ellenségesek. A francia forradalom után kezdték el üldözni őket. Akkor azt mondták, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. A szerzeteseket élősdinek tartották, noha egyáltalán nem voltak azok. A korabeli leírásokból egyértelműen kiderül, hogy földet műveltek, új technológiákat honosítottak meg, vetőmagokat hoztak. Európa több egyetemén is tanultak, nagyon képzettek voltak, hasznossá váltak a környezetüknek.
II. József 1786-ban kiadta ellenük a megszüntetési rendeletet, ez egyházjogilag érvénytelen. Azonban hiába érvénytelen, mégse tudott működni tovább a rend.
A hazánkban ma működő pálos rend mikor szerveződött újjá?
A mai magyar pálosoknak gyakorlatilag semmi közük az ősi magyar rendhez. II. József rendelete előtt négy évvel korábban a lengyelek leszakadtak a magyar pálos rendről, és 1782-ben létrehozták a lengyel pálos rendet. Őket Katalin cárnő tizedelte meg, de Czensetochovát és Krakkót meghagyta. Ez elég volt arra, hogy a pálos rend ott helyreálljon 1834-ben. Később ez a lengyel rend terjedt el Magyarországon, de szellemiségében ez nem az ősi rend.
Évszázadokon át a nemzet tudatában éltek a magyar pálosok. Századunkban is mindent megtettek azért, hogy újjászerveződjön. Az országgyűlés is többször próbálta visszaállítani, minden rendnek sikerült, csak a pálosoknak nem, ami jelzés értékű is lehet. A régi magyar rend újjászervezéséről hallani se akar a Vatikán, de itthon sem merik felvállalni püspökeink a rend újjáalakítását.
 Ön akkor a lengyel rendnek tett fogadalmat?
Amikor én az ötvenes években letettem a fogadalmamat társaimmal együtt, nem tudtunk arról, hogy az egy másik rend. Mi azt hittük, hogy ez az ősi alapítású pálos rend. Így létrejött az úgynevezett "error invincibilis", ami egyházjogilag azt jelenti, hogy nem érvényes a fogadalom, hiszen "legyőzhetetlen tévedés hatása alatt" tettük. Az egyházi jog szerint az így tett fogadalom nem érvényes az ősi Boldog Özséb alapította rendben.
Azóta folyamatosan az ősi rend visszaállításán próbálkozom, aminek egyáltalán nem örülnek a mai pálosok. A tartományfőnök például legazemberezett. A lengyelek kilöktek, az akkori generális szó szerint. Akkor Acserbi volt a pápai nuncius, elmondtam neki tervemet, de Róma azt válaszolta, hogy nem alkalmas az idő. A magyar kormányzati szervek se támogatnak ebben a törekvésemben. A legnagyobb meglepetésemre Orbán Viktor se támogatott. Vajon miért ellenzi mindenki, hogy az ősi magyar szellemiség életre keljen?
Korábban egy alkalommal engedélyt kértem arra, hogy a rend adminisztrációs kérdéseit rendezzem. Azt a választ kaptam, hogy nem szállhatnak szembe a sokmilliós Lengyelországgal. Úgy tűnik, mióta az ősi rend újjáélesztésén fáradozom, "persona non grata" lettem, hiszen például miután elkészült a Gellért-hegyi sziklatemplom, engem kiebrudaltak onnan.
Most a pilisszántói parókián beszélgetünk. Hogyan került ide?
Meglehetősen szomorú helyzetben vagyok. Egy alkalommal itt voltak a lengyel rend képviselői, hosszas tárgyalás után megegyeztünk több kérdésben is. Másnap elém tettek egy papírt, amin az állt, hogy lemondok a fogadalmamról. Nyilvánvalóan ezt terjesztették Rómában. A Vatikántól hamarosan megkaptam, hogy felmentettek a pálosság alól, és a székesfehérvári egyházmegye kötelékébe helyeztek át. Most folyik a második fellebbezésem. Nem vagyok hajlandó lemondani a régi fogadalmamról. Nyolc éve jöttem Pilisszántóra, mint kisegítő. Most pedig a Vatikán helyezett Szántóra, mint káplánt. Az esztergomi egyházmegyében esperes és érseki tanácsos voltam.
 Érdekes módon bármit is próbálok tenni az egykor rend érdekében, mindenhol akadályokba ütközöm. Négy éve kezdtem el Boldog Özséb sírjának feltárására az engedélyeket beszerezni. Ismeretes, hogy itt a Pilisben temették el. Négymillió forintot fizettem azért, hogy egy védő kerítést tegyenek a sír köré. Letiltották. Négy éve egy régésznő elkezdte a feltárást. Heti tízezer forintot fizettem neki, de két éve nem készített el egyetlen sort sem a jelentésből. Az engedélyt a mai napig nem kaptam meg. Vajon miért félnek ennyire Boldog Özsébtől? Vajon miért vagyunk ennyire hálátlanok a magyar a múlttal kapcsolatban?
Ha mi hálátlanok is vagyunk, a külföldiek mit tudnak erről a rendről?
Nálunk többet tudnak, hiszen a rend egész Európát behálózta. Sőt Dél-Amerikába is eljutott. Nem beszélünk arról, hogy amikor Kolombusz elindult a lisszaboni kikötőből az Újvilág felfedezésére, háromszáz magyarországi pálost vitt magával. Azért történt ez így, mert akkor a portugál királyné, portugáliai Szent Erzsébet, Árpád-házi hercegnő volt, aki kikötötte, hogy csak magyar pálosok mehetnek az útra. A lisszaboni kikötőben Gyöngyösi Gergely pálos generális búcsúztatta őket.
De arról sem beszélünk, amit Fatimában tudtam meg mexikói egyházi vezetőktől. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy a San Paulo nevű város a sok Szent Pál közül melyiket választotta védőszentjének, rám néztek, tudták, hogy magyar vagyok, és nagyon meglepődtek, hogy nem tudom, hogy a mi Remete Szent Pálunkról van elnevezve!
A pálosoknak Közép-Dél-Amerikában több nyoma is van, például több helyen találtak pálos rovásírást, de ezekről se esik sok szó. Próbáltam felkutatni ott jártamkor ezeket, de egyedül lehetetlenség, csak nagyon felkészült expedícióval lehetne megközelíteni.
Egyébként fennmaradt egy quatamalai levél egy püspöktől, amiben a spanyol Károly királynak írja, hogy a Habsburg császár sem a legkeresztényebb módon uralkodik, mert Fráter Györgyöt megölette, aki pálos és bíboros volt. Ennyire féltek és félnek valamilyen rejtélyes ok miatt az ősi pálos szellemiségtől! Talán azért, mert magyar!
Az újraindításhoz legalább egy püspök engedélye szükséges, akinek az egyházmegyei területén újjá lehetne szervezni az ősi pálos rendet. Sajnos, Magyarországon ilyen püspök nincsen!
G. Kirkovits István - HunHír.Hu
Azok, akik a magyarság szellemi megtisztulása, a Pálos Rend feltámasztása, a régi titkok megőrzése miatt szombaton a Pilisben tanyáznak, imádkoznak a rend alapítójának, Boldog Özsébnek lelki üdvéért. Missziójukhoz lelki erőt ad a pilisszántói tüskés kereszt, a pár éve megtalált mitikus kegytárgy.
 Egyre többen vannak, akik úgy érzik, hogy várja őket a Pilis, ez a rejtélyes, misztikus hegység, a magyar szellemiség egyik szakrális központja. Amikor sokan a globalizmus térhódításának rabszolgái lesznek, egyre többen próbálják a régmúltban megtalálni az értékeket, és megerősíteni hitüket. A Pilis, ez a sajátos természetföldrajzi egység nagy királyunk, Atilla birodalmának a központja is volt, és nem véletlenül építette fel itt első kolostorát a magyar ősvallás átmentője, a Boldog Özséb alapította Pálos Rend. Amikor alábbhagy a hírverés a Pilis körül, és nő a szkeptikusok száma Pilisszántó és környéke mindig előrukkol egy újabb meglepetéssel. Legyen az a már egyre szélesebb körben ismert titokzatos erejű keresztes kő, vagy az egész falut behálózó földalatti barlangrendszer egy-egy ürege, folyosója, tárnája.
Az ember eldobja a coca-colás dobozt, s ha egy kicsit jobb érzésű, akkor a szemetest választja e hulladék ideiglenes nyughelyéül. Teszi ezt azért, mert a fogyasztói társadalom műalkotásai és tárgyi jellemzői legfeljebb az újrahasznosítható szemét kategóriájába tartoznak, és uniformizálást, nem pedig egészséges különlegességet hordoznak. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert csonka kis országunkban is megmaradt az a rész, amely a Kárpát-medence szellemi közepe, kis túlzással az ősi magyar gondolkodás meghatározó színtere.
Annyi érthetetlen és felfoghatatlan dolog van a világban, annyira fejlődik a technika, hogy alkalmazzuk, de nem ismerjük a számítógépet, a tömegkommunikáció eszközei átsütik a világot, és mégis az ad valami felfoghatatlan lelki töltetet, ha az ember végigsimogatja kezével több ezer évek levonatát, s kézzel foghatóvá teszi a történelmet.
Budapesttől pár kilométerre a Pilis-hegységben nemcsak a tüdőt tágítja a jó levegő, hanem erősödik a hit, és mélyebb tartalommal bír a lélek. Érkezik a vándor azért, mert így akarja, mert úgy érzi, hogy szükséges számára a megnyugvás, és miért ne hihetne a földnek, a kőnek, vagy akár egy kéznyomnak. Árpád-házi királyaink központja is ez a jól védhető hegység, hol mostanság titkos dolgok kerülnek elő a sokat tudó föld méhéből. Mindezek úgy, mintha valami felső rendező erő állítaná sorba az eseményeket. Boldog Özséb feltételezett sírjának közelében emlékező 
szent misére készültek a szántóiak. Miután a tervezett helyszínen, az úgymond régi temetőben nem volt a sokaság befogadására alkalmas hely, árokásó géppel rendezték a terepet. A markológép kanala egyszer csak egy földből alig kiálló kőbe ütközött, amelyen aztán a gondos szemlélő rejtélyes jeleket fedezett fel, a művészettörténetben teljesen egyedülálló keresztábrázolást, az úgynevezett tövises keresztet, amely Pap Gábor művészettörténész szerint a római egyház által eretnekséggel vádolt bogumilok jelképrendszerére hasonlít. Aradi Lajos, a Dobogó mitikus történelmi folyóirat főszerkesztője annak tudatában, hogy a pálosok a magyar ősvallás átmentői, a szkíta kereszténység korából származtatja, így Atilla király idejében is létezhetett és ez a szimbólum biztos, hogy a hun-magyar udvarban ismert volt. A követ vizsgálták különböző technikai eszközökkel és kimutatható volt a háttérsugárzás, sőt, Aradi polaroid fényképezőgépének eleme kisült, amikor a kőhöz közelített. Vannak olyan időszakok, amikor közvetlen közelről digitális fényképezőgéppel sem lehet felvételt készíteni, mert a kő dobogása megzavarja a berendezést.
A szent mise lezajlott Boldog Özséb tiszteletére és két évvel később újabb hírrel örvendeztette meg Pilisszántó a mitikus történelem barátainak egyre növekvő táborát. Takarítás közben leszakadt a templom padlózata, és a feltárás után egy rejtélyes üregrendszer nyomaira bukkantak a kutatók. Ugyanez a mesterséges barlangrendszer fellelhető a közelben lévő Baross-kúria melletti ház pincéjében is úgy, hogy több évszázadot felölel az építmények létrehozása. A középkori térképeken Esztergom, Visegrád, Szentendre mellett megemlítik régi nevén Pilisszántót is, s ha ez az 1700-as évekre elnéptelenedett település nem lett volna valami szellemi-társadalmi központ, miért hozták volna létre ezt a földalatti folyosórendszert, illetve kik voltak azok, akik ezt megalkották?
Véletlenek nincsenek, ezt alátámasztja, hogy Szőnyi József polgármester személyében egy olyan ember vezeti a települést, aki elkötelezetten vallatja a múltat. Hittel és bizakodással. Ez a fajta elhivatottság meg is hozza eredményét. Szőnyi felvetéseiből tovább gondolkodhatunk, és
tehetjük fel magunknak a bennünket erősítő kérdéseket. Miért építették oda a betelepített tótok az 1700-as évek elején a templomot, ahol most áll, hiszen általában a dombtetőkre szokták emelni az isten hajlékát? A pilisszántói jelenleg is álló templomot áztathatja a hegyről lezúduló víz, szinte úgy van beékelődve a lejtőbe. Miért pont oda? De itt a válasz, a földalatti barlangrendszer, amelyet ismertek, és valamiért fontosnak is tartottak az ideérkezett egyszerű emberek. 
 Miért használták és honnan ismerték azokat az ősi szimbólumokat, amelyek megjelennek a község címerében a kettős betlehemi csillaggal? Szőnyi magyarázata szerint az asztrológusok két betlehemi csillagról beszélnek, hiszen emiatt volt lehetséges, hogy a Jézus születésekor felragyogó fény nappal is bevilágítsa a földet. Honnan tudtak a tótok Árpád-házi királyainkról, akiknek cselekedeteit ábrázoló freskókkal díszítették templomuk belső homlokzatát? Honnan, kitől tanulták ezek az emberek a szív-keresztes ábrázolást? Miért illetik az ősi sumér nyelven értelmezhető kifejezéssel egyik földrajzi területüket, a Ziribár dűlőt? Honnan tudhatták az ott élők felmenői, hogy ez a furcsa kifejezés a sumér nyelvek kutatói szerint az újjászületést jelenti?  Hogy lehet az, hogy a téli nap-éj fordulókor a Ziribár felől kell fel és
világítja be a Pilist az életet adó nap? Ugye ezek nem lehetnek véletlenek, és talán az sem, hogy a nemrégiben előkerült tüskés keresztes kő valójában egy folyamat állomása. Kúpos alakú, így hát illeszkedhet valamibe. Széleit megcsiszolták, s így biztos, hogy további két darabját rejti még valahol a pilisszántói régi temető környéke. A kő különben olyan, mint egy kulcs. Egy hatalmas, a világmindenség kapuját szimbolizáló jelkép. Ha hozzáillesztenénk a későbbiek során fellelendő két másik darabot, akkor egyben egy oltárt és magát a zárat is jelképezhetné. Kulcs, zár, hármas oltár vagy koporsódísz? Akkor mégis helyes az elgondolás, hogy köze lehet Boldog Özsébhez, a pálosokhoz és a magyar ősvalláshoz? Igen. Újabb lépések és egyre erősödő hit, hogy ezekre szükségünk van. Mindannyiunknak segíteni kell Szőnyit és társait, s megtalálni a kulcsot és az oltárt önmagunkban.
Zarándoklat az ősi Magyar Pálos Rendért
HunHír.Hu
Zarándoklatot szerveznek január 20-21-én Pilisszántóra, Boldog Özséb sírjához az ősi Magyar Pálos Rend megújulásáért, Szent Koronák uralkodásáért és Magyarország újjászületéséért.
 Boldog Özséb sírjánál, halálának évfordulóján közös imával, engeszteléssel, virrasztással és liturgiával kérik a magyar szenteket, - köztük Boldog Özsébet-, az összes pálos remetét és Nagyboldogasszonyunkat, Szép Szűz Máriát, a Szent Szellem által, hogy járjanak közben a mi Urunknál, Jézus Krisztusnál, a Világ Királyánál, hogy mentse meg hazánkat a halálos veszedelemtől, gyújtsa meg újra a remény lángját és támassza fel az ősi Magyar Pálos Rendet.
A zarándoklat programja
Január 20. péntek: a zarándokok legkésőbb 18.30-ra Pilisszántóra érkeznek:
megközelíthető autóbusszal az Árpád-híd pesti hídfőjétől, ahonnan a buszok Pilisszántóra 15.30, 16.30, 17.00, 18.00 kor indulnak.
A vonatok pedig a Nyugati pályaudvarról 15.35, 15.57, 16.33, 17.03 kor indulnak, amelyekkel Pilisvörösvárig jutunk, innen 7 km-es gyaloglással jutunk Pilisszántóra.
19.00: Szentmise a templomban, bemutatja P. Árva Vince 
20.00: Imádság és virrasztás a templomban váltott csoportokban egészen hajnalig.
Szállás a közösségi házban, hálózsákot, meleg ruhát és egy napi hideg élelmet mindenki hozzon magával.
Január 21., szombat:
9.00: séta Boldog Özséb barlangjához
10:00-11:00: A szombat hajnalban induló zarándokok megérkezése Pilisszántóra
11.00: ünnepi Szentmise a templomban, bemutatja P. Árva Vince
12.00: Imádságok, énekek Boldog Özséb sírjánál, vezeti P. Árva Vince
13.00: Zarándoklat Pilisszentlélekre
18:00-19:00 Visszaérkezés Budapestre.
Boldog Özséb - a tatárjárást követően, látva édes hazánk romlását - 1250-ben esztergomi kanonokként a Pilis hegyeibe vonult remeteségbe. A Kárpát-medence hegységeiben (így a Mecsekben is) már régóta éltek remeték, akiknek a szellemisége részben az egyiptomi sivatagi atyákra, részben pedig a szkíta táltos hagyományra vezethető vissza. Boldog Özséb a Pilisben látomásban részesült, ezért összegyűjtötte a szétszórtan élő remetéket, majd a mai Pilisszántó mellett templomot épített. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend védőszentjévé az egyiptomi Thébai Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban hivatalosan is engedélyezte - pápai fennhatóság alatt - a rend működését Szent Ágoston regulája szerint, és egyben engedélyezte számukra a fehér ruha viselését, amelyet a lovagi hagyományokkal együtt - a közben megszüntetett - Templomosoktól vettek át.
A Rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig, virágkora a XV. századra tehető, amikor Európában és a világon 8 provinciában kb. 300 kolostoruk volt, amelyekben átlagosan 10-12 szerzetes élt. A török hódoltság korának harcaiban fokozatosan felőrlődtek, a Rend Budaszentlőrincen lévő központját a törökök feldúlták, így a központ a Felvidékre került. Ennek az időszaknak kiemelkedő alakja volt Martinuzzi Fráter György bíboros, esztergomi érsek.
 Buda visszafoglalását követően a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult - a szerzetesek kiemelkedő eredményeket értek el a tudományok és az irodalom területén (pl. Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek) -, amíg II. József 1786-os minden tekintetben jogtalan rendeletével meg nem szüntette. II. József nem volt a Szent Koronával megkoronázva, így nem tekinthető magyar királynak, ráadásul a Rend életébe csak a pápának lett volna joga beleszólni. 1784-ben a Magyar Pálos Rend működésével párhuzamosan a pápa a lengyel király kérésére önálló Lengyel Pálos Kongregációt hozott létre Czestochowa központtal, melyet még Nagy Lajos magyar király alapított Ez utóbbi azonban - mai állapotában - sem szellemiségében, sem gyakorlati aszkézisében nem tekinthető az Özséb által alapított Magyar Pálos Rend közvetlen folytatásának, mivel jelentősen eltér az ősi Magyar Pálos Rend jellegzetességeitől. A magyar pálosoknak a Rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült újra éledniük, csak 1934-ben nyílt lehetőség "a pálos lelkiség" hazatelepítésére Lengyelországból. A Rend ősi magyar szellemiségének kibontakozását azonban megakadályozta egyrészt a lengyel alárendeltség, másrészt a kommunista diktatúra, amely 1950 tavaszán ismét feloszlatta a Rendet.
Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt, és bár nagyrészüket bebörtönözték vagy internálták (ketten közülük vértanúságot szenvedtek), a tagok toborzása titokban folytatódott, és így jött létre az ún. klandesztin (titkos, rejtett) Pálos Rend. Kockáztatva a meghurcoltatást és a bebörtönzést a rejtőzködő novíciusok és szerzetesek rendszeresen találkoztak, fogadalmat tettek, tanulmányozták a Rend történetét, titokban élték a pálos hivatást, és készek voltak arra, hogy átmentsék az ősi Rendet. 1956 után is tovább folyt a titkos Rend üldöztetése a  kommunista állam részéről, és amikor 1961. február 7-ére virradó éjszakán Páter Bolváry Pál rendfőnököt letartóztatták, Páter Árva Vince (aki szintén az 50-es években, titokban lépett be a Rendbe) vette át a pálosok vezetését.
Páter Árva Vince és az ősi magyar pálos szellemiség
Árva Vince, aki élete fő céljának az ősi magyar pálos lelkiség felélesztését és a Rend megújítását tűzte ki, 1932-ben született és 1959-ben végezte el a teológiát. Különböző kápláni helyek után - miközben aktív tagja és vezetője a titkos Pálos Rendnek - 1968-ban Esztergomba kerül könyvtárosnak, majd 1970-73 között a Keresztény Múzeum igazgatója. 1976-ban került a márianosztrai plébánia élére, 1982. augusztus 22-én a lengyelországi rendfőnök is megerősíti a titkos Rend vezetésében. 1984-85 között a Római Magyar Intézet növendéke, ahol a Szentté Avatási Kongregációban diplomát szerez, és elkötelezett feladatának tekinti Boldog Özséb szentté avatásának elérését és az ehhez szükséges dokumentumok összegyűjtését.
A politikai rendszerváltáshoz közeledve mindent elkövet, hogy a titkos pálosok nyíltan gyakorolhassák tevékenységüket és jogi rehabilitációban részesüljenek. Ennek érdekében felterjesztette Rómába a titkos pálosok névsorát, akiknek szerzetesi mivoltát a Szentszék 1989. május 20-án elismerte. A Legfelsőbb Ügyészség 1992. február 17-én rehabilitálta a meghurcolt pálosokat.
Időközben a lengyelországi központú Pálos Rend természetesnek vette, hogy a Magyar Pálos Rend lengyel vezetés alatt fog újra indulni. 1989-ben négy kolostorban indulhatott meg lengyel vezetés alatt a pálos élet, és ezzel egyidőben P. Máthé Pétert nevezték ki megbízott tartományfőnöknek. Közben a magyar állam "visszaadta" a pálosok tulajdonába a budapesti Sziklatemplomot, ahol csaknem 40 éves kényszerű szünet után, 1989. augusztus 27-én mutattak be újra szentmisét. A Sziklatemplom kinevezett igazgatója 1990-től Árva Vince, aki egyben a Rend országos gondnoka is lett.
Ettől az időtől kezdve kiéleződött a feszültség a lengyel vezetésű Pálos Rend és Árva Vince között, aki fokozatosan döbbent rá, hogy ő nem az ősi Boldog Özséb által alapított - Magyar Pálos Rendben van, hanem az eredeti szellemiségétől és lelkiségétől megfosztott, egyébként jóindulatú lengyel pálosok között, akik teljesen be akarták olvasztani a magyar területet is.
Árva Vincét, aki az ősi Magyar Pálos Rend újjászervezését tartja élete fő céljának 1994-ben száműzni próbálták a Rendből, és bár ezt Rómában - az "error invicibilis" (legyőzhetetlen tévedés) alapján - nem hagyták jóvá, de a Renden kívüli életet javasoltak számára. Ettől kezdve különböző helyeken lelkipásztori szolgálatot látott el. Jelenleg Pilisszántón "száműzetésben" él és dolgozik, miután a Vatikán - a lengyel pálosok kezdeményezésére - 2004. május 28-án kelt határozatával kinyilvánította, hogy Páter Árva Vince nem tagja többé a Pálos Rendnek. Ebből világosan látszik, hogy mind a mai napig a Magyar Pálos Rend jogtalan feloszlatásának rehabilitációja nem történt meg, és annak újjászerveződését - P. Árva Vince elszigetelésével - éppen az a lengyel Pálos Rend akadályozza, amelyik 210 évvel ezelőtt a Magyar Pálos Rendből vette eredetét. Az ősi Magyar Pálos Rend jellegzetességei Egyértelműen bizonyítható, hogy a Magyar  Rendből kiszakadt lengyel ág fokozatosan veszítette el (érthető módon) az ősi magyar jellegzetességeket, amelyek a következőkben foglalhatók össze: a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés, erős magyarságtudat, a mindenkori rendfőnöknek a Rend magyarországi központjában kell tartózkodnia a pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért és hazájáért imádkozik és vezekel, az ima vezeti el őket a legmélyebb istenismeretre és a szeretetre, amely a legtökéletesebb szolgálat az Úr előtt, a Rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet, és a szent őrangyalok segítségül hívása, szakadatlan rózsafűzér imádság, virrasztás és böjt, monostoraik többsége Mária kegyhelyeken épült, kritikus történelmi helyzetben mindig az első sorban küzdöttek az ország függetlenségéért és szabadságáért.
A fentiekből következik, hogy az ősi Magyar Pálos Rend helyreállítása nemzetünk megmenekülésének és felemelkedésének kulcskérdése, ahogyan ez az ősi igazság már Pázmány Péter szájából is elhangzott:
"Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis."
Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.
(Forrás: Róbert lovag és debreceni Szent László Kör) |
|
Utolsó frissités ( 2008. February 01. Friday 07:30 )
|
|
|
|
|
|
|
|
Angyalok az oldalon
Most csak te vagy
hirdetés
|
|
