|
 Mottó: A 2012-s túlélés egyik legfontosabb feltétele,
 hogy megismerjük önmagunk,
és helyünk a természetben. Újból meg kell ismerni a természet testünkre gyakorolt hatását, hogy felismerhessük a külső és belső egyensúly teremtésének folyamatát. Samael
Úgy érzem lezárult egy korszak a honlap, és a személyes életemben is. Mostantól, de lehet, hogy már korábban is, inkább a természetes életmód, és táplálkozás, a spirituális, és személyes energiák hatása a hétköznapi életünkre tárgykörben raktam -rakok fel cikkeket, és mutatok rá olyan összefüggésekre, amiket a megszokott minták miatt látó körön kívül maradnak -általában. Úgy érzem, már nincs szükség a külső spirtuális vezetőkre, annál inkább azokra a saját életünk által hitelessé vált életutakra, amikből mindenki meríthet, és például szolgálhat mások számára. Az alábbi cikket is azért vettem át, mert a mondás szerint is az ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK filozófiáját szeretném támogatni. gyury
Az immunrendszer erősítése és gyógyítása
A Támad az allergia című cikkben már jeleztem előre, hogy legközelebb az immunrendszerrel is fogunk foglalkozni. Azért „is”, mert az immunrendszerrel kapcsolatban egyéb egészséget érintő dolgok is fel fognak merülni. Az emberi test egyes részei és annak rendszerei olyan összefüggésben vannak egymással, hogy aki ezeknek a lényegét egyszer megérti, az már nem fog soha elcsodálkozni bizonyos egészségügyi ajánlásokon sem. Az immunrendszer mechanizmusának elmagyarázása nem a legegyszerűbb feladatok közé tehető. Az immunrendszer fogalmi meghatározása: a szervezet önvédelmi rendszerének összessége, melynek feladata a szervezet belső rendszerének teljes védelme, a kívülről jövő bármely hatás kiküszöbölésére. Az alapvető életfunkciókat ellátó szervek betegsége, vagy/és az immunrendszer gyengesége esetén, - még csontráknál, vérráknál is, - a még meg nem betegedett csontvelő fokozottan elkezdi termelni a védekező vértesteket, hogy a szervezetet mentse. A testszerte szétszórt endotelsejtekkel együtt, a fehérvértestek falósejtekké válnak. Az endotelsejtek mindenütt jelen vannak, - az erek belső falában, az izomsejtek melletti nyirok göböcskékben és utakban, a lép, a máj ereiben, az egész belsőszerves nyirkokban, hártyákban, amik a hasfalban elhelyezkednek, - és alvó védekező rendszert alkotnak. Gyakorlatilag mind a csontvelő, mind az endotelsejtek a test minden részében megtalálhatók. A helyileg legközelebbi csontvelő azonnal pótolja a fagocitává, falósejtté vált sejtet. Ha a szervezetben bárhol, akár részlegesen is falósejteket létrehozó egészséges szövetállományok léteznek, ezek ösztönös parancsoknak engedelmeskedve, azonnal elkezdik munkájukat, és fokozatosan képesek térhódítani az emberi szervezet megtisztításában. A fagociták, falósejtek közül bizonyos sejtek nemcsak idegen kórokozókat, mikroorganizmusokat, hanem a vérben és a szervezetben fellelhető minden nagyobb idegen részecskét (pl. röntgenfestéket, kikristályosodott mérgeket, belső varrócérnát), valamint a nem egészséges formájú, vagy egyéb módon a normálistól eltérő, vagy pusztulófélben lévő sejtet is bekebelezik és lebontják. (Autoimmun megbetegedésnél ez nem így zajlik!) Ezek a vándorló falósejtek mindig ott jelennek meg, ahol hisztamin szabadul fel. A hisztamin nagy mennyiségű helyi megjelenése viszont vizes váladékot és fokozott gyulladást idézhet elő (az allergia tünetei). A hisztamin minden szövetben megtalálható vegyület, mely a szervezet természetes védekezőrendszerét hivatott létrehozni, aktiválni az élő szövetállományt érő bármilyen károsodás esetén. (Nagy mennyiségű hisztamint felszabadító anyag található, az élő csalán szőröcskéiben.) 
A falósejtek tehát megjelennek a hisztamin hívó szavára, és az idegen anyagot körülvéve bezárják önmagukba. Miután megteltek, a magukba zárt anyagokat megemésztik, vagy egyéb, a szervezetben megtalálható enzimek segítségével lebontatják és kiengedik magukból. (Ez a jelenség zajlik le a májban, a belekben, a lépben és a vérben is.) Ezen a területen erős bőrpír vagy, gyulladás alakul ki. Ennek a területnek a további eloszlatásáról, elszállításáról más fehérvérsejtek és a szövetekben lévő nyirokutak gondoskodnak. Ha a fagociták által megemésztett anyag nagy mennyiségű, vagy elhalt kórokozókat is tartalmaz, gennygóc képződik, amiben maguk a felszámolási folyamatba belehalt falósejtek is jelen vannak. Ennek a gennygócnak a feloldására és felszámolására megint egy másik falósejt csoport jelenik meg. Amikor az ilyen típusú falósejtek csökkenten vannak jelen, akkor a gennygócokat is körbefogják, majd később lassan oszlatják el. Amennyiben több ideje körbezárt állapotban vannak gennygócok, akkor felosztatásukhoz és újbóli felismerésükhöz, ezt a burkot meg kell bontani. Ezekre gennyoszlató és feloszlató gyógynövényeket használhatunk. Utána már megint felismertté válnak az ilyen típusú falósejtek számára az elzárt gócgöbök, és így felszámolásuk biztonságos. Legvégső soron, ha a bekebelezett anyagot a falósejtek megemészteni, vagy megsemmisíteni nem tudják, magukból kiengedik, és azonnal, többed-magukkal összefogva körülzárják, a szervezet többi részétől elkülönítik (betokosítás). Ilyenkor több falósejt kordont képez az anyag körül, egyéb munkát nem tud végezni. Amennyiben az elzárt tokban fertőzőképes organizmus van, több éven keresztül is, életképesen megmaradhat. Ha a falósejtek pusztulása miatt a kordon meggyengül, vagy megszűnik, a fertőződés újból fellángol. Ilyen esetek a visszatérő lázzal járó megbetegedések, vagy láz nélküli újbóli fertőzések, melyek gyors lefolyásúak. A kórokozót a vérből, vizeletből, bélsárból laboratóriumi módszerrel nem tudják elkapni és azonosítani, mivel mire megfelelő mennyiségben megjelenne és kimutathatóvá válna, az új falósejtek már megint körbefogják, a vérben és szövetekben szétszóródott állományt pedig már megsemmisítették. Ilyen esetekben indokolt lenne a betegség lefolyása alatt, vagy közvetlen utána a fagociták elektronmikroszkópos vizsgálattal való megfigyelése, mert bennük a felfalt kórokozó még megtalálható. A fenti eset különlegessége, hogy amennyiben a kórokozót mégis kimutatták, már elérni az újraalakult tokban, gyógyszerekkel, normális immunrendszer esetén megint csak nem tudják. Ezért a beteget, a kórokozó elleni, rendszeres gyógyszerszedésre állítják be. (Immunrendszer t gyengítő eljárásokat emiatt alkalmazni nem indokolt és nagyon veszélyes is. Immunrendszer-gyengítést csak szervátültetés esetén alkalmaznak, hogy az új szervet a szervezet falósejtjei meg ne támadják.) A rendszeres gyógyszer fogyasztása helyett mindenképpen ajánlottabb gyógynövény teát fogyasztani, pl. cickafark. Leírtam a normál immunrendszer működését, de találkozhattunk egy zárójelben lévő mondattal is, hogy „autoimmun megbetegedésekkor ez nem így zajlik”. Mint minden rendszer az emberi szervezetben, az immunrendszer is megbetegedhet. Maga a szervezet ellenálló képessége arra alapszik, hogy az anyaméhben való kifejlődés közben a gyermek, saját szövetépítő tevékenységével együtt, kialakítja a rá jellemző, egyedi felismerőrendszert, az immunrendszert is, mely saját szövetállományát különbözteti meg más szövetektől és anyagoktól. Ez a rendszer sokban hasonló az emberiségre jellemző elődök immunrendszerére, de sokban különbözik is. Akár az őt létrehozó szülők rendszerétől, vagy egypetéjű ikertestvérétől is megkülönbözteti. Ez az egyediség egyik alapja. Minden, ami ebben az időben keletkezett, azt később is sajátjaként ismeri fel a szervezet, minden egyéb pedig idegen számára. A születendő csecsemő fejlődése során vannak bizonyos szervek, szervrendszerek, melyek alapvetően, ettől a központi felismerőrendszertől elzártan, önálló rendszerként fejlődnek ki, és önálló felismerő tevékenységgel rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek felismerő tevékenységgel, de nem részei az egész test szöveteit felismerő rendszernek sem. Ismertebb ilyen szervrendszer például a spermaképzés és a pajzsmirigy bizonyos részei, a teljes agy és a szemlencse. Ezeknek a szerveknek, bárminemű betegség folytán létrejött elhatárolódásának megszűnése, és a szervezetbe kerülése, -annak ellenére, hogy a test fontos részei,- a szervezetben ellenanyagtermelést fog beindítani, és az immunrendszer pusztítóan fog fellépni ellenük. Ettől kezdve minden ilyen típusú, szövetállományt is idegenként tart számon, és elindul egy önmegsemmisítő mechanizmus felé a szervezet. Ezt nevezik autoimmun megbetegedésnek. Lényege az, hogy a védekezősejtek (falósejtek, fagociták) nem ismerik fel a szervezet saját testanyagát, megtámadják, igyekeznek elpusztítani.  Az immunbetegségek előfordulhatnak balesetből, gyulladásból eredő sejtközötti átvándorlások hatására is, de vannak olyan baktérium- és vírustörzsek is, melyek megtévesztik a természetes módon működő immunrendszert, és magukat fogadtatják el a szervezetben „sajátnak”, azáltal, vagy toxinjaik, mérgeik által, átalakítják a szervezet immunrendszerét, mely így szintén önmaga ellen fordul. A szervezet ugyanis egy mechanizmusra épül, a „saját” a védendő, minden egyéb, ami pedig nem tartozik ebbe a kategóriába, az veszélyezteti a szervezetet, tehát megsemmisítendő. Ilyenkor beszélünk átkódolt, megtévesztett immunreakcióról, vagyis létrejött autoimmun megbetegedésről. Ilyenek a kötőszövetes megbetegedések, kollagén betegségek, izomsorvadások, AIDS, sclerosis multiplex, valamint a rák bizonyos fajtái is. Sugárzások és kémiai anyagok is hozhatnak létre immunfelismerési zavarokat. Ebben az esetben akár az egész rendszerre is kihatva magát a felismerő sejtet támadják meg, és ebben keletkezik zavar. Ilyenek hozzák létre a másod-, harmadízben létrejövő rákos megbetegedéseket, melyek már halállal is végződnek. Másik megközelítés szerint előfordul, hogy mérgezések, vagy sugárzások hatására, a szerveket roncsolva mutáns szövetek jönnek létre, és ezt a szervezet mint rendes immunrendszeri reagálást, mint idegen betolakodót, vagy sérült sejtet pusztítja el, de nemcsak részben, hanem teljes egészében az egész szervet felemészti. Valamint előfordulhat, hogy a mutáns szövetet tartja meg, és ismeri fel sajátjaként, és a tiszta szövetet, tehát az embrionális életszakban kialakult eredeti szövetállományt pusztítja még tovább, ezáltal az egész szervezettől idegen, annak nem megfelelően viselkedő, teljesen új szerv jön létre a szervezetben. Tehát az immunrendszer felborulásának és megbetegedésének sok megközelítését ismertük most meg, de ez nem változtat azon a tényen, hogy helyrehozatala a leírtak alapján szinte lehetetlen feladatnak látszik. Az immunrendszer fajlagos (specifikus) védelmet nyújtó része egy-egy adott szervezetidegen betolakodóval (pl. vírussal, baktériummal stb.) szemben veszi fel a küzdelmet. A jól ismert oltásokkal (pl. influenzavírusokkal, trópusi betegségeket előidéző kórokozókkal szemben) többéves specifikus védettséget érhetünk el, ennek kialakulásához azonban az oltást követően hosszabb időre (néhány nap vagy néhány hét) van szükség. A nem specifikus védekezés a szervezetünket károsító hatásokkal szemben általános védelmet nyújt. Ilyenkor a hatás kialakulásához rövidebb időre van szükség, mint a specifikus immunitás esetében, de az immunrendszerre kedvezően ható, az immunreakciót kiváltó anyagokat folyamatosan kell magunkhoz venni. A szervezet nem specifikus védekezőképességének fokozására számos növényi hatóanyag (nagy molekulasúlyú poliszacharid, lektin, fehérje, keserűanyag, zsíros olaj, illóolaj), ill. ezeket tartalmazó mono- és összetett készítmény (vizes-alkoholos kivonat, injekció stb.) alkalmas. Ezeket immunstimuláns (helyesebben immunmoduláns), köznyelven immunerősítő hatású szereknek nevezzük. Ahhoz azonban, hogy az immunrendszer működésébe történő beavatkozás eredményes legyen, a kezelendő betegségek ismerete mellett feltétlenül ismerni kell: – a beteg immunállapotát (immunparamétereit), melyet vérvizsgálattal is meg lehet határozni, – az alkalmazott szerek immunrendszerre kifejtett pontos hatásait, beavatkozási helyeit, és – helyesen kell megválasztani az adagolásmódot. Mindez komoly szakmai felkészültséget igénylő feladat. A következő fejezetekben, előbb az immunrendszert serkentő, majd később az immunrendszert gyógyító lehetőségeket ismerhetjük meg. II. Fejezet Az emberi szervezetben, az immunrendszerhez tartoznak a szervezet számára idegen kórokozók megállításában résztvevő szerveink, és a védekezést elősegítő szerveink, illetve szervrendszereink is. Ezek a száj és abban elhelyezkedő mandulák, a garat, az orr és az orrmandulák, valamint a hólyag és húgycső nyálkahártyája, valamint nőknél a hüvely nyálkahártyája. A végbélnek is van ilyen jellegű funkciója, ott az Escherichia coli, a vastagbelünkben nagy számban található és velünk szimbiózisban, vagyis egymásrautaltságban élő baktérium áll sorfalat, a külvilág betolakodóival szemben. Ezek a testüregek közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a külvilággal, s védekezési képességüket úgy alakították ki, hogy a kémhatásuk által vagy magukban a szervekben is vannak ilyen tulajdonságaik. A kémhatásuk által (savas, semleges, lúgos) úgy segítik a szervezetet, hogy területükön olyan baktériumok, sőt vírusok és gombák is megélhessenek, amik a külvilágban található egyéb, az emberi szervezetbe kerülően már fertőzéseket létrehozó, tehát „idegen” kórokozókat, elfoghassák, fejlődésüket gátolhassák, vagy elpusztíthassák. Egyes szervek azonban önmagukban is képesek immunreakciókat elindítani, például a torok és az orrmandulák. Tehát hisztamin felszabadítására alkalmas sejtekkel rendelkeznek, ami után a falósejtek ezen területeken megjelennek és munkába állnak a betolakodott kórokozóval szemben. Immunrendszerünk legnagyobb része azonban a bélrendszerben és környékén, vagyis a lágy hasfalban található. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a teljes emésztőrendszer, a szájtól a végbélig, egyben az első méregtelenítő szűrőszervünk is, a táplálkozásunk folytán bevitt anyagokkal kapcsolatosan, sőt minden egyéb a szervezetbe bármely úton bekerült anyagok is a máj, az epe segítségével kerülnek kiürülésre, akkor ezen terület óvására és karbantartására nem is kellene külön felhívni az emberek figyelmét... De sajnos kell! Az immunrendszer gyengülése, esetleges megbetegedése, és a szervezet mérgekkel, vagyis az emberi szövetekre ártalmas anyagokkal való telítettsége között ugyanis, teljes a ráutaltsági és párhuzamossági egyenlőség. A táplálékokkal bevitt méreganyagok állandó semlegesítése és kivonása elsődlegesen a bélrendszereb keresztül a máj és a vese feladata, de ha ezt a rendszert folyamatosan túlterheljük, akkor a szervezet ugyanezen időszakban nem képes, vagy csak csökkentetten képes ellátni az immunrendszeri teendőit. A másik nagyon fontos dolog ezzel kapcsolatban, hogy a túlzott méregtelenítési feladatok végrehajtásának hatására, a bélrendszer degenerálódik, vagyis megbetegszik, szerkezetileg sérül, így szűrőfeladatát már ezentúl nem képes ellátni, ezért a további szűrőrendszerek veszik át a méregtelenítés feladatát, mégpedig olyan mértékben, mely már nekik nem teljes feladatuk. Például a vese feladata a víz és a mikroelemek szűrése, és nem a fehérje és cukor óriásmolekulák kiszűrése, vagy a szervezetből való eltávolítása, ami ugye a bélrendszer feladata lenne, így a veseszövetek is megbetegszenek... Esetünkben, most csak az immunrendszer erősítésével és serkentésével kapcsolatban, a táplálkozással is megoldható lehetőségekre térek ki. Szólok a „serkentés” helyes értelmezéséről, és annak megfelelő alkalmazásáról. Nem térek ki arra, hogy a táplálkozásnak mennyi rendszere ismert manapság (pl. mikrobiotika, bio-szisztéma, vércsoport szerinti, stb.), valamint arra sem, hogy mennyire fertőzött, vagy mérgezett a táplálék, ami rendelkezésünkre áll. Erre vonatkozóan mindenkinek csak azt ajánlhatom, hogy ha lehetséges a lehető legkisebb méreganyagot vigye be a szervezetébe, még akkor is, ha ezzel némileg „egészségtelenebbül”, vagy változatosság nélkül táplálkozna. Ilyenkor a hiányzó mikro- és vitaminforrások feltöltéséről egyéb mesterséges úton gondoskodhatunk (tabletták, vitaminok, készítmények formájában). Az általunk fűszerként ismert porok, vagy szárítmányok, gyógynövények, segítségünkre lehetnek a mikroelemek feltöltésében is, ezek egyben az immunrendszerre is erősítőek. (Részletes ajánlataik megtalálhatók a HunHír-Gyógyír cikkeiben. ) A táplálkozásunk során magunkhoz vett élelmiszereknél ajánlott a hazai fajtákat és helyben termőket előtérbe helyezni, és itt nemcsak a nemzetgazdasági szempontokat vettem figyelembe, hanem a több évszázados helyben maradás miatt, az emésztőrendszerünk úgy alakult ki, hogy bizonyos külföldi zöldség és gyümölcsfajták szinte emészthetetlenek a magyarok számára. Ezen élelmiszerek fogyasztásával azonban még több munkát rónánk a szervezetünkre, amikor pedig pont mentesíteni szeretnénk a bélrendszert, és erősíteni az immunrendszert és a szervezetet. Betegség és immunerősítés idején tartózkodjunk a túlzottan nehezen emészthető élelmek, húsok, nehezen emészthető gyümölcsök fogyasztásától. Nem árt fél-, vagy teljes böjtöt tartani 1-3 napig. Közérzet-rosszabbodás, vagy erős fejfájás, orrfájás, fülfájás, vagy oldalszúrás esetén a teljes böjtöt azonnal meg kell szüntetni. Ajánlott a kávé és a cigaretta fogyasztásának csökkentése, vagy teljes elhagyása, valamint a teljes nyugalmi, tehát fekvő, vagy ülő életmódmód. A 3. nap után a teljes böjtöt mindenképp szüntessük be, és fokozatosan terheljük a szervezetet, mind mozgásban, mind táplálékvétellel. A teljes böjt 4. napjától ugyanis a vér már tisztult állapotban van, viszont a szövetállományokból nagy mértékben el kezd kiáramolni az abban eddig kötött állapotban elhelyezkedő méreganyag, s ezek pontos meghatározása nélkül (laboratóriumi lelet), akár sokkos állapotba is kerülhet a szervezet. A félböjt tulajdonképp a táplálékböjt. Ilyen módon napi teendőinket ellátjuk, de mégis a bevitt táplálékok is erősítik és segítik a szervezetünket. Táplálékböjtöt, vagyis immunerősítő táplálékokra való átállást bármelyik hét három egymás utáni napjában végezhetünk, míg a fennmaradó napokban a számunkra szokásos étrendet követhetjük. Az immunrendszer-erősítésről szóló könyvek és honlapok többsége csak a vitaminok és nyomelemek hatásait hangsúlyozza ki, - pedig egy élelem ezen kívül gyógyhatásában beletartozik a flavonokba, a telítetlen zsírsavakba (pl. lecitin), antioxidánsokba, glutaminokba, vagy egyéb speciálisan is a szervezetet és az immunrendszert erősítő egyéb osztályozásokba is, - s ezek figyelembevétele nélkül nem egyértelműen állítható például, hogy csak és csakis egyedül a vitamin- és nyomelemtartama lenne maga az immunerősítő hatás. Sőt, mindenkit óvnék attól, hogy úgy gondolja, a vitaminok és nyomelemek csak tablettában való bevétele megoldja majd számukra az állandó ellenálló-képességet. Kellenek ezek is, de ettől függetlenül minden zöldség és gyümölcs, természetes formában fogyasztott hús számunkra olyan egyéb anyagokat nyújt, aminek összetettségét fel sem foghatjuk. S bár mindenre rámondhatjuk, hogy már nincs benne semmi, ami értékes számunkra, (pl. vitamin a primőrökben, vagy a túlpárolt spenót, vagy bármilyen agyonfőzött, vagy nyers, zöld színű vad-, vagy kerti növény) mégis alig várjuk, hogy szervezetünkbe juttassuk, szín vagy ízanyagai miatt, mert mégis van bennük valami, amit a tabletták nem nyújtanak számunkra. Fentiek alapján talán érthető, hogy a táplálkozás, s ezzel összefüggően az emésztés, és a tápanyag kiválasztása, illetve annak felszívódása, nagy hatást gyakorol az immunrendszerünkre. Ismerkedjünk meg pár, az immunrendszerre segítően ható élelmiszerrel, és hogy melyik az a mérvadó hatása, ami alapján eléri ezt. Az immunerősítő fűszerek: bazsalikom, borsikafű, gyömbér, kurkuma, kakukkfű, fahéj, fokhagyma, tárkony, vörös és egyéb hagymák, snidling, lestyán. (Hatásairól részletesen itt és ittolvashat.)
Zöldségek:
Brokkoli C-, B3- és B5-vitaminok, kalcium, magnézium, foszfor, béta-karotin, folsav - Rákmegelőző, antioxidáns (, tisztító hatású, kiváló rostforrás, antibiotikus hatású, vírusölő, serkenti a májműködést. Az egyik leggazdagabb magnéziumforrás, sok klorofillt és rostot tartalmaz, fokozza a bélműködést. Burgonya A burgonya a legkiválóbb káliumforrás, de bővelkedik kalciumban, magnéziumban és foszfátokban is. Gazdag B- és C-vitaminban, melyek segítik a méregtelenítést
Cékla C-vitamin, kalcium, magnézium, vas, foszfor, kálium, mangán, folsav, jód Tisztító hatású, akadályozza a vesekô kialakulását, vérképzô, méregteleníti a májat és az epehólyagot. A cékla szintén kiváló méregtelenítő, magas ásványianyag-tartalmának köszönhetően erősíti a szöveteket, serkenti a vérképzést, aktiválja az ellenálló erőket. Csalán Flavon, klrofill, vitaminok, nyomelemek. Levesként habarva, vagy hamis „spenótfőzelék formájában” fogyasztható - természetes vas és káliumforrás, hamuja vagy szárított növényi pora biomeszet és egyéb mikroelemeket tartalmaz. Hagymák Fokhagyma, vöröshagyma, medvehagyma, lila hagyma, snidling, póréhagyma, stb. A fokhagyma kiváló méregtelenítő, ki tudja választani a testből a méreganyagokat. Káposzta - C-, E-, K-vitamin, kalcium, magnézium, kálium, foszfor, béta-karotin, folsav, jód - Nyersen fogyasztva méregteleníti a gyomrot és a vastagbél felső szakaszát, segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, vírusölő, baktériumölő, rákmegelőző, antioxidáns. A káposzta, a karfiol magas rosttartalmuknál fogva erélyes béltisztítóak, semlegesítik a méreganyagokat. Paradicsom C-vitamin, kalcium, magnézium, foszfor, béta-karotin, folsav - Hidratáló, antiszeptikus, lúgos, gyógyítja a májgyulladást, likopintartalma miatt hatékony rákmegelőző. Sárgarépa Kalcium, magnézium, kálium, foszfor, béta-karotin, folsav, jód - Kiváló méregtelenítő, táplálék a májnak és az emésztőrendszernek, segíti a vese működését, vírusölő, baktériumölő hatású. A sárgarépában tetemes mennyiségű béta-karotin és szelén fordul elő.
Gyümölcsök:
Dió A dióban található polifenolok egyes tagjai antimutagén és antioxidáns aktivitással bírnak. A Dió termése zsírosolaj tartalmú – linol és linolén, izolinolén és telítetlen zsírsavból áll (omega3). Juglont, A, B1, B2, B5, B6, B7 (H-vit.), C- E-vitamint tartalmaz. Minden dióbél, eltérő arányokban, de tartalmaz kalciumot, káliumot, vasat, magnéziumot, foszfort, rezet, cinket, nátriumot, mangánt is. Értékes növényi fehérjeforrás. Alma Kálium, C-vitamin, kalcium, magnézium, foszfor, béta-karotin, pektin - Elősegíti a véralvadást, tonizáló, hashajtó, reaktiválja a gyomor hasznos baktériumait, csökkenti a koleszterinszintet, megszabadítja a szervezetet a toxinoktól. Magas rost- és glukonsavtartalma miatt kiváló méregtelenítő. A benne található pektin megakadályozza, hogy a fehérjék a bélben rothadni kezdjenek, megköti a vastagbélben a nehézfémeket, kiválasztja az ételek adalékanyagait. Áfonya  Vitaminokban, flavonokban gazdag. Antioxidánst tartalmaz, melyek kiváltják a belek összehúzódását, csökkentik a bélsár szervezetben eltöltött idejét, csökkentik a mérgek visszaszívódásának lehetőségét. Szeder A-, C-, K-vitamin, béta-karotin, folsav - Vírusölő, baktériumölő, rákmegelőző Szilva és aszalt szilva – Jelentős vitamin és falovontartalmú gyümölcs. Antioxidánst tartalmaz, melyek kiváltják a belek összehúzódását, csökkentik a bélsár szervezetben eltöltött idejét, csökkentik a mérgek visszaszívódásának lehetőségét. Avokadó - Az avokádó antioxidánsa egyesül a zsírban oldható mérgekkel, alkohollal, és vízben oldhatóvá teszi azokat. Ne felejtsük el, hogy hazánkban nem őshonos fajta. Kivi C-vitamin, magnézium, foszfor, kálium - Lebontja a felesleges nátriumot, elősegíti az emésztést. A kivi sok C-vitamint tartalmaz, amely segít abban, hogy a szervezet felépítse a glutation nevű anyagot, amely méregtelenít – de ez a tulajdonsága bármely C-vitamint tartalmazó élelmiszernek is meg van. Hazánkban nem őshonos fajta.
Narancs C-vitamin, kalcium, kálium, béta-karotin, folsav - Tisztító, belsőleg antiszeptikus hatású, erősíti a gyomormozgást. Ne felejtsük el, hogy hazánkban nem őshonos fajta. Banán B6-, C-, K-vitamin, kálium, triptofán (aminosav), béta-karotin - Alvássegítő, idegnyugtató, gombaölő, természetes antibiotikum, gyógyítja a fekélyt, csökkenti a koleszterinszintet, segít eltávolítani a toxikus fémeket a szervezetből. Ne felejtsük el, hogy hazánkban nem őshonos fajta. Állandó rossz közérzet és étvágytalanság esetén, a kúra alatt kerüljük a citrusféléket és a nagyon savanyú növényeket (ribizli, spenót. sóska), mert azok kimarhatják a gyomornyálkahártyát. (Forrás:http://hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=31464 ) Segítő aktivitás = immunstimuláció. Immunstimulálás, vagyis az immunrendszer serkentése, vagyis az ellenálló-képesség fokozása az embert ért fertőző hatások minél előbbi kiküszöbölésére.
Immunrendszer-támogatók mint kórokozók elleni gyógynövények
Bazsalikom és borsikafű - baktériumölő, fertőtlenítő Bíborkasvirág (Echinacea) - baktériumölő, vírusölő, fertőtlenítő és erősen hűtő hatású. Borókabogyó - rombolja és pusztítja, még az ellenálló baktériumokat is. Fekete és fehér üröm - fertőtlenítő, gomba és baktériumölő, gátolja a körokozók szaporodását. Gyömbér - baktérium és vírusra ható Hibiszkusz - fertőtlenítő, akadályozza a vírusok és baktériumok szaporodását. 
Kurkuma – baktériumölő). Kamilla - gombaölő és fertőtlenítő). Kakukkfű - fertőtlenítő, baktérium és gombaölő, féregűző. Útifű - baktérium szaporodását gátló tulajdonsággal bír, és fertőtlenítő hatású, gyulladáscsökkentő, szövetregeneráló hatású. Cickafark - fertőtlenítő, baktériumölő tulajdonság, flavon és keserűanyag. Fokhagyma - erős méreg meg-és lekötő hatás is, valamint mint vöröshagyma - baktérium, vírus és gombaölők, protozon és féregpusztító. Orbáncfű - vírus és kórokozó elleni hatás. Körömvirág - fertőtlenítő, baktérium- és gombaölő tulajdonsággal bír, flavon, nyálka, íz és hatóanyagtartalam. Aranypecsét, aranygyökér - fertőtlenítő, baktérium, csíra- és gombaölő, erős keserűanyagtartam, bitter tonik, flavon és színanyag, egyéb spec. hatóanyagok. Ginzeng - gyengébb fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású. Jázmin - baktérium és vírusra ható, rájuk felszámoló hatású. Vörös here, fehér here - antibakteriális, flavon, antioxidás, vitamin és nyomelemek. Sóskaborbolya - (Berberin) (féreg-, baktérium-, és amőbaölő).
Kifejezetten csak az immunrendszert mozgósító gyógynövények
Aranyvessző: immun-mozgósító., flavontartalma jelentős. Fekete és fehérüröm: falósejtek tevékenységét és szaporodását segítik elő (az idegen sejteket és a megsérült sejteket számolják fel) Kamilla: immunerősítő – fokozó, falvontartalma jelentős. Cickafark: falósejt működését elősegítő Csalán: hisztamint és hisztamin kiáramlást fokozó anyagot is tartalmaz, valamint flavon, vitamin és nyomelemek találhatók benne – immun-mozgosító Kakukkfű: illóolajtartama bőrvörösítő és izgató hatást fejt a sejtfalakra, így hisztaminfelszabadító hatást gyakorol, ezen kívül féreg-, baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal bír, és szín-, aroma- és flavontartama is jelentős. Jázmin: mozgósítja a falósejteket.
Az immunrendszert gyógyítása
Már több alkalommal hangsúlyoztam, hogy amikor immunerősítésről beszélünk úgy általában, és hallunk erről a témáról és használjuk ezeket a szereket, akkor feltételezzük, hogy a mi immunrendszerünk egészséges. Azonban a jelenlegi emberek legalább 70%-a immunbeteg, csak nem mindenki tud róla. Majdnem az összes reumatikus, szövet- és idegmegbetegedés, egyes sorvadások, vagy meddőségek, egyes rákos megbetegedések, nem önállóan lévő megbetegedések, hanem az immunrendszer megbetegedésének egy további megbetegedési rendszere. Ennek nagyon egyszerűen utána lehet nézni, csak vérvizsgálatot kell kérnünk rá (IgG, IgA, IgM, stb.). Ezért nagyon fontos, hogy meghatározott betegségünkre, vagy náthánkra mindig a megfelelő szert alkalmazzuk, még akkor is, ha immunbetegségünkről nem tudunk, nehogy pont az ellenkezőjét váltsuk ki, és gyógyulás helyett a szervezet saját további felemésztésében vegyünk részt. Immunrendszerünk megbetegedésére is találunk megfelelő gyógynövényeket, hisz a természet mindent megad nekünk, amire szükségünk van. Autoimmun betegeknek, vagy akik feltételezik magukról, hogy azok, ajánlott úgy kiválogatni az általam ajánlott gyógynövényeket közül a megfelelőt, hogy semmiképp ne fokozzák (erősítsék) az immun folyamatokat, de mégis védettséget élvezhessenek a fertőzések idején. Tehát számukra az első csoportból azok a gyógynövények lesznek jók, amik nem találhatók meg a második csoportban, de megtalálhatók az alant felsorolásban, vagy csak egyedül az elsőben találhatók meg. Felsorolok, pár, kifejezetten a megbetegedett immunrendszert gyógyító gyógynövényt, melyek így, egyben, a gyógyulás folyamataként immunrendszer támogató hatással is bírnak, de maguk kifejezett immun stimuláns hatással nem rendelkeznek, hanem egyéb tulajdonságaik kevert formában erősítik az immunrendszert. Általában kórokozók elleni hatással és immunrendszert gyógyító hatással rendelkező gyógynövények, valamint az őssejtrendszerre ható tápláló, vagy őssejttevékenységet előidéző és szövetépítő gyógynövények: Bazsalikom, édesgyökér, gyömbér, kurkuma, fahéj, fokhagyma, vörös- és egyéb hagymák, fagyöngy, orbáncfű, festőbuzér, ginzeng, vörös here-fehér here, máriatövis, kálmosgyökér, orvosi ziliz, vadkender(parlagfű). Természetesen még nagyon sok gyógynövény létezik, amelyik belerakható bármelyik besorolásba, és Magyarországon is beszerezhetők, de az én kutakodásaim alapján a pontos hatásmechanizmus megállapítására vonatkozóan jelenleg egyelőre ennyit tudok nyújtani. A legutolsó besorolásba egy olyan gyógynövényt sem soroltam fel, melyiknek még nem bizonyított a csak immun gyógyító hatása, vagy még kérdőjeles a hatásmechanizmusa.
Mindenkinek nagyon jó egészséget kívánok!
Forrás: http://hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=31576
Befejezéssül egy vers:
Szádeczky-Kardoss György:
Nincs időd.....
Szoktál-e néha meg-megállni, És néhány percre megcsodálni A zöld mezőt, a sok virágot, Az ezerszínű, szép világot, A dús erdőt, a zúgó fákat, A csillagfényes éjszakákat, A völgy ölét, a hegytetőt? Nem, neked erre nincs időd!
S ha est borul a késő mára, Készülni kell a számadásra, Mérlegre tenni egész élted, Tettél-e jót, láttál-e szépet,
Szoktál-e néha simogatni, Sajgó sebekre enyhet adni, A hulló könnyeket letörülni, Más boldogságán is örülni, Meghallgatni, akinek ajka Bánatra nyílik és panaszra, Vigasztalni a szenvedőt? Nem, neked erre nincs időd!
És nincs más vágyad csupán ennyi: Nem rohanni, csak ember lenni, Hiszen már látod a temetőt! De most már késő!... Nincs időd! Kedves Olvasó! Ha szeretnéd támogatni munkánkat, adományodat, anyagi hozzájárulásodat, az alábbi bankszámla számra utalhatod!
|
