Mottó: "Aki egyensúlyra jutott, lemond a tett gyümölcséről, és eléri így a békét, amely a szilárdság szülöttje. Ám kiben ily egyensúly nincs, akit csak a vágy vezérel, azt a tettek gyümölcséhez hozzáláncolja a kényszer."

(Bhagavad Gíta)

- Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.

- Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.

Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.

- Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.

- Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
- Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.

- Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.

- Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.

- Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
- Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.

- Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.

- Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.

- Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.

- Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.

- Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.
- A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.

- Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.

• Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.

• - Ne a külsőségekre adj, becsapnak.

- Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!

- Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.

- Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.

- Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.

- Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak.

- A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték. Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.

- A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.

- A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.

-Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.

-Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.

_________________________________________________________________________

A BÉKÉS HARCOS ÚTJA:

Hol a cél?

Az út az, ami boldoggá tesz

Csak a tett létezik

  Gondolatok 

A Padma Jógastúdió Hírleveléből:

Közkívánatra: A félelem

A félelmekről korábbi leveleinkben már esett szó. Most pár dologgal egészítjük ki korábbi gondolatainkat.

Az egyik ilyen gondolat, hogy a félelmek többfélék. Vannak úgymond reális félelmeink, amelyek miatt minden valamire való felelősségteljes emberben némi félelem ébred. Ilyen reális félelem mondjuk pl. az, amikor egy szakadék szélén állunk. De sok embernek ez nem jelent félelmet, sőt kifejezetten tetszik, ha ilyen kihívásoknak teszi ki magát. A reális félelmek megszüntetése egyrészt azzal lehetséges, hogy megszüntetjük a félelem forrását, azaz elállunk a szakadék széléről egy biztonságosabb, stabilabb helyre. Persze még a legbiztonságosabb helyen is sokszor azon gondolkodunk, hogy milyen félelmetes volt a szakadék szélén állni. Másrészt a reális félelmeket is meg lehet szüntetni azzal, ha mérlegeljük a félt esemény valódi esélyét. Harmadrészt minden reális félelem feloldódik azzal, ha egyszerűen elfogadjuk a helyzet minden lehetőségét. Ez persze nem jelenti azt, hogy automatikusan jó dolgok fognak történni, de legalább nem fogunk félni. Vannak helyzetek azonban, amikor kifejezetten nem baj, ha félelem ébred bennünk, hiszen a félelem egy önvédelmi mechanizmus. Amikor az ember ésszel már nem tudja belátni, hogy valami nem biztonságos, vagy nagyon is belátja, akkor félni kezd, amitől óvatosabbá válik, és ebben az idegi állapotban az érzékszervek is jobban működnek. Van a félelemnek egy olyan szintje azonban, amikor már túl vagyunk azon, hogy kezelni tudjuk, és érzékszerveink már nem hogy nem fognak jobban, de még sokkal rosszabbul is működnek. Ez a pánikba esés nincs hasznunkra, míg a normál félelem igen.

Aztán vannak a nem reális félelmeink. Nem csak arra gondolok, amikor valaki fél a sötétben, hanem arra, amikor pusztán képzelt dolgoktól alakul ki bennünk a félelem érzése. Képzelt dolognak számít az is, amikor éppen nem jelenlévő a félelem tárgya. Mondjuk attól félünk, hogy a jövőhéten államvizsgázunk. A jövőbeli esemény jelenbehozása azáltal, hogy az elménkben megjelenik az esemény gondolata, elég ahhoz, hogy félelem ébredjen bennünk. Számos esetben pedig olyan képzelt dologtól félünk, amikor bár az esélye felmerült, a lehetősége adott, mégis viszonylag valószínűtlen, hogy a képzeletünk szüleménye megvalósul.

Egész életünk lehetőségek halmaza. Ebben a lehetőségáradatban nem mindig az történik velünk, amit szeretnénk, de nem is mindig az, amitől a félelmeink miatt akkor is menekülnénk, amikor még a közelében sem vagyunk annak, amitől félünk.

A bölcsesség ezt diktálja: Ha a félt dolog megszüntethető, megelőzhető vagy elkerülhető, akkor nem érdemes tőle félni, meg kell előzni, szüntetni, vagy el kell kerülni és kész. Ha azonban a félt dolog nem megszüntethető, megelőzhető vagy elkerülhető, akkor nem érdemes tőle félni, mert akár félünk, akár nem, úgyis bekövetkezik.

Amikor erre gondolunk, oszlik bennünk a félelem. Ám nem minden esetben vagyunk képesek arra, hogy a félelmeinket ilyen tudatosan kezeljük. Különösen, ha már eluralkodtak rajtunk. Abban az esetben, ha tudatosan nem vagyunk képesek úrrá lenni a félelmeinken, más módszerekhez kell folyamodnunk. Ilyen a pozitív megerősítés (szántalpa), ami lényegében egy rövid jelen idejű kijelentő mondat, ami egyes szám első személyben van megfogalmazva, mint pl. "Bátor vagyok". A "Nem félek" nem jó, mert nem lehet a mondatocskában tagadás. Az ilyen megerősítések nem működnek, sőt épp az ellenkezőjét váltják ki, mint amit szeretnénk elérni. A kis mondatocskánkat mondogathatjuk séta közben, a villamoson ülve, vagy üres perceinkben, amikor az elménk, amúgy is csupa "képernyővédő gondolattal" tölti az időt. De a leghatékonyabb, ha elalvás előtt, felébredés után, illetve a relaxációs gyakorlatunk elején és végén elismételjük háromszor. Ilyenkor elementáris erővel fogja elősegíteni a félelem megszűnését.

Az ind kultúrában kidolgoztak a félelem elűzésére egy védő mantra, amelynek kiejtése megidézi a természet oltalmazó erőit. Ez a Hanumán mantra: OM SRÍ HANUMATÉ NAMAHA. Az ilyen mantrák valóban nagy hatékonysággal képesek előidézni az elvárt hatást, mivel rezgéseik, ritmusuk, dallamuk és jelentésük által bennünk váltanak ki pozitív mentális változásokat, és természetesen, mivel a mantrák rezgései a környezetbe is kiterjednek, még akkor is ha csak magunkban mondjuk őket, a környezetre is hatással vannak. A tradicionális ind mantrák azonban csak beavatással nyerik el igazi erejüket. Így ha saját magunknak a saját nyelvünkön kitalálunk egy kis pozitív mondatot, az is nagyon nagy hasznunkra lesz.

Minden félelem alapvetően a halálfélelemből fakad. - így tanítják a bölcsek. Még az a félelem is, amikor attól félünk, hogy leejtünk, vagy kiborítunk egy pohár vizet, a halálfélelem kistestvére. Mi baj történhet egy pohár víz kilötyögtetése miatt? Amikor mérlegeljük annak következményeit, amitől félünk, néha azt találjuk, hogy egyáltalán nem komoly következményekkel kell számolnunk. Máskor igen komoly következmények jöhetnek, de amikor az ember úgy áll hozzá, hogy teljes mellszélességgel vállalja, akkor megszűnik a félelem. Mindennek végső gyökerében az élethez való végtelen ragaszkodás áll, amely kicsinyítve bármely ragaszkodásban megtestesülhet, illetve a ragaszkodás inverzében, a tiltakozásban. Mind a ragaszkodás, mind a tiltakozás azt jelenti, hogy nem adtuk át magunkat mindannak, amit életünk hoz. Persze amikor azt mondom, hogy "átadjuk magunkat", nem arra gondolok, hogy bambán tűrjük azt élet vagy más emberek csapásait, hanem csak azt, hogy elfogadjuk azt, hogy az életünkben ebben a pillanatban éppen az van, ami van. Ekkor leszünk képesek arra, hogy csendesen átélve a jelent átalakítsuk a jövőt, hiszen a jövőnk lesz jelenünk egyetlen pillanat múlva. Legyél ott, amikor ez megtörténik!

Bálint